Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - ÚJVÁRI Hedvig: A disszimilációtól a cionizmusig. Az elfeledett Max Nordau pesti évei (1849-1880)
esszéíróként Párizsban vált ismertté. Mindvégig dédelgetett álma azonban a berlini letelepedés volt. Ennek sajátságosan, és nagymértékben ellentmond a pesti tárcáiban megfogalmazott, végtelenül lekicsinylő vélemény a porosz fővárost illetően. Max Nordau születése A kézikönyvek és lexikonok egyöntetűen 1849. július 29-ét jelölik meg Nordau születésnapjaként. A Visszaemlékezések szintén ezzel a mondattal kezdődnek: „ 1849 Pestjén - Budapest akkor még nem létezett —, a Dob utca 4. szám alatti ház földszintjén a július 28-ról 29re virradó éjszakán egy gyermek született. " 3 A Simon Gabriel Südfeld i névre kiállított születési anyakönyvi kivonat is ezt támasztja alá, de a születés helyeként az Aréna utca és a Síp utca sarkán álló Heinrich-féle házat adja meg. Ez az apró eltérés azt mutatja, hogy Nordau nem a mai Dohány utcában, hanem egy utcával odébb, a mai Síp utca - Dob utca kereszteződésében található házban született. Nordau apja, Südfeld Gabriel 1799-ben született, és egy szigorúan vallásos ortodox rabbi hírében állt. Anyja Rigából származott. Nordaunak és két évvel fiatalabb húgának, Charlotténak („Lotti") apai részről négy féltestvére volt. A Südfeld család a későbbiekben a Dohány utca 7. szám alatti ház 6-os lakásában lelt otthonra. 5 A zsidó elemi iskola A kis Südfeld a zsidó elemi iskolában már igen korán megtanulta az olvasás és a betűvetés alapjait. Visszaemlékezéseiben így vall erről az időszakról: „A kis Max már ötéves kora előtt a zsidó iskolába járt és mivel már tudott írni és olvasni, rögtön osztályelső lett. Német nyelven folyt az oktatás, mivel ez akkor Pest majdnem minden körének érintkezési nyelve volt. A német kultúra volt az egyetlen, amelyet komolyan vettek, mivel a magyar valami alsóbbrendű, sőt barbárt állapot kifejezője volt. A fiatal diák elkápráztatta tanárait úgy a megfigyelőképessége és gyors felfogása, mint a nem szokványos emlékezőtehetsége révén. Mindig a legjobb osztályzatokat kapta, és nem lehetett kétség afelől, hogy az elemi osztályok után a gimnázium következne. " 6 Két gimnázium „ 1859 augusztusában Max a zsidó iskolát a legjobb bizonyítvánnyal fejezte be és a pesti katolikus gimnázium ösztöndíjasa lett. Sikerei folytatódtak és úgy tűnt, hogy tanulmányait fényes eredményekkel és minden akadály nélkül sikerül befejeznie. Am 1862 tavaszán egy erős magyar-nemzeti mozgalom bontakozott ki, amely egy új iskoJ U. o., 10. A tanulmány egeszében a Nordau-szövegek magyar fordításai tőlem származnak. U. II. 4 A Max Nordau név csak 1873-től létezik. 5 Christoph Schulte: Psychopathologie des Fin de siècle. Der Kulturkritiker, Arzt und Zionist Max Nordau. Frankfurt am Main 1997, 45. 6 Erinnerungen, 16.