Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - ÚJVÁRI Hedvig: A disszimilációtól a cionizmusig. Az elfeledett Max Nordau pesti évei (1849-1880)

latörvénnyel az eddigi oktatást teljes mértékben halomra döntötte. A német nyelvet hirtelen száműzték a gimnáziumokból és a magyar jött majdnem minden tantárgy esetében a helyébe. Kevés tanár beszélte folyékonyan a magyar nyelvet, és még kevesebben tudtak ezen a nyelven tanítani. A fiatal Max számára ez egy szörnyű katasztrófa volt. Az apja Goethe és Schiller nyelvének a szeretetére tanította, de egyidejűleg beléoltotta a magyarral szembeni előítéletet is, amely akkoriban főként az alacsonyabb néprétegek nyelve volt. Később azonban Max Nordau annál szívesebben és nyíltabban méltatta ennek a nemzeti mozgalomnak a szépségéi, nem kevésbé a magyar nép csodálatos irodalmát. Am abban a pillanatban gyermeki lelkületének egy ilyesfajta változás árulásnak tűnt. Bár még egy évig a gimnáziumban maradt, de közte és az új tanárok közöli többnyire kikeresztelkedett zsidók, akik extrém magyarizálódást színleltek - állandósultak a súrlódások. A fiatalembert ez megbotránkoztatta és a tanév befejeztével elhagyta az intézetet, hogy a német nyelvű kálvinista gimnázium tanulója legyen, ahol a tanulmányait be is fejezte. "

7 Ahhoz, hogy Nordau előítéleteit és döntését értelmezhessük, tekintsük át röviden a kor iskolatörténetét és oktatásügyét.

8 1849-ban Leo Thun vallás- és közoktatási miniszter az osztrák minta alapján életre hívta Magyarországon is a nyolcosztályos gimnázium intézményét.

9 Az oktatás nyelvéül az iskola székhelyén honos nyelvet jelölte meg, amely nyelv grammatikáját és irodalmát mindenütt tanítani kellett.

10 Egy évvel később a németet mindenütt kötelezővé tették." Egy 1854 év végén hozott rendelkezés értelmében a gimnázium felsőbb osztályaiban a tantárgyak zömét mindenütt németül kellett tanítani.

12 1855/56-ban ez a rendelkezés kiterjedt az alsóbb osztályokra is. A követelések azonban irreálisnak bizonyultak részint a tanárt, diákot egyaránt érintő nyelvi hiányosságok miatt, másrészt pedig a lakosság Habsburg-ellenes érzelmei miatt.

14 Ennek következtében enyhítettek az intézkedéseken, és 1859-ban az iskolafenntartók maguk dönthettek az oktatás nyelve felől; 1860-tól a német nyelv csak egy tantárgy volt a többi között.

13 Lényegi változást az Októberi Diploma hozott, minekután az Entwurfban megfogalmazottak helyett az új gimnáziumi tanterv a magyar nemzeti szellemű középiskolai oktatást helyezte előtérbe; a német nyelvet csupán rendkívüli tantárgyként jelöli. Egy évre rá született az a rendelkezés, miszerint a német nyelv és irodalom a gimnáziumok összes osztályában heti két órában kötelező tantárgyként szerepel.

16 7 Erinnerungen, 19-20. s A kitekintésben Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1945 (Általánosan képző középiskolák). Budapest, 1988, valamint M. I.: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. Budapest, 1996 műveire hivatkozom. (A továbbiakban: Mészáros 1988 ill. 1996 és lapszám.) 9 Alapjául az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich (Tanrendszerterv a gymnasiumokal illetőleg) szolgált. Vö.: Mészáros, 1988, 78. 10 Uo., 83. " Mészáros, 1996, 47. 12 U.O., 48. és Mészáros, 1988. 83. 13 U.O., 49. és Mészáros, 1988, 83f. 14 Mészáros, 1988, 84. 13 Uo. 16 Uo., 86f'fés Mészáros, 1996, 52.