Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - JÓZSA László - FÓTHI Erzsébet: Trépanait koponyák Magyarországon. 115 eset összesítése

I. Táblázat. A magyarországi leletek publikálásának helye. Az ismertetés helyének megnevezése Korszak Esetszám Magyar nyelvű monográfia Neolithikum 4 Réz-kor 1 Bronz-kor 8 Népvándorlás-kor 3 Avar-kor 6 Honfoglalás-kor 7 Árpád-kor 3 Kandidátusi értekezés Avar-kor 2 Ph doktori értekezés Hon foglalás-kor 1 Árpád-kor 1 Hgyetemi szakdolgozat 1 lonfoglalás-kor 1 Magyar nyelvű folyóirat Avar-kor 2 1 Ion foglalás-kor 10 Múzeumi évkönyv Hon foglalás-kor 9 Árpád-kor 3 Magyar kiadású folyóiratban, idegen nyelvű pubHonfoglalás-kor 33 likáció Közületien esetek száma 1 lonfoglalás-kor 6 Cseh, ill. szlovák nyelvű közi. 1 lonfoglalás-kor 4 Árpád-kor 4 Román nvelvü közi. Honfoszlalás-kor 3 A kandidátusi értekezés, vagy az egyetemi szakdolgozat nem jelent valódi publicitást, már csak nehéz hozzáférhetőségük miatt sem. Kérdéses, hogy a múzeumi évkönyvekben közzétett leletek mennyire ismertek a szakmában? Juhász és Torda-Molnár (egyébként mintaszerű) összeállításában (1971), 22 honfoglalás-kori koponyáról tudnak, de meg sem említik a szomszédos megye múzeumának évkönyvében 1968-ban ismertetett nádudvartöröklaponyagi trépanait koponyát (Lipták 1968). Magunk, az 1966 előtti időszakból 37 trépanait cranium leírását találtuk meg, Bartucz monográfiájában (a már közölteken kívül) 12 újabbról olvashatunk, viszont néhány, korábban publikáltról nem ejt szót. Egy-egy esetet több alkalommal, különböző szerzők ismertettek. Azonos leletet magyarul két helyen (más-más kutatók) hétszer, négyet pedig háromszor jelentettek meg, ami azt jelenti, hogy kilenc leletről, huszonhat beszámoló készült. Magyar és valamilyen idegen nyelven négy leletről két ízben, két idegen nyelven pedig nyolc esetről számoltak be (tizenkét cranium, huszonnégy leírás). Az is előfordul, hogy a korábban ismertetett trépanait leletet a későbbi újraközlő szerző tévesnek, vagy ásatási sérülésnek minősítette. Tekintsünk most el a szerzői etika és jog kérdésétől, s értékeljük a praktikus részét. Mérhetetlen zűrzavart kelt, az azonos leletek és eltérő szerzők közötti eligazodás. Akad olyan tudós is, aki egyetlen lékelt koponyát három akadémiai Acta-ban, két világnyelven (német, francia) publikált. Előfordul, hogy régész professzor szépirodalmi folyóiratban (!!) hosszasan értekezik a trépanait craniumról, de nem közli, sem váz életkorát, a csontablak lokalizációját, sem a tárolási helyét (mellesleg a régészeti és antropológiai irodalom nem tud erről a leletről!).

6 Bár több száz történeti, régészeti, antropológiai stb. közleményt átolvastunk, nem vagyunk 6 Ez az állítólagos ó-pusztaszeri lelet nem szerepel összegzésünkben.