Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - JÓZSA László - FÓTHI Erzsébet: Trépanait koponyák Magyarországon. 115 eset összesítése
Az irodalomban ismert és elismert óvilági anyagot megkíséreltük összegezne. Pähl (1986 és 1993) az ókori Egyiptomból (Kr.e. 1500—300) hét esetet gyűjtött, közöttük mindössze egyben állapított meg gyógyulást. Derwns (1983) szerint Lettországban nyolc (egy mesolithicus, öt 9-13. századi, kettő 14-16. századi) trépanait craniumot tartanak számon. Németországban kb. 50-60, Nagy Britanniában huszonnyolc (négy neolithikus, öt bronz-kori, egy vaskori, három római kori, tízenkettő post-roman időszakból és három meghatározatlan korú) craniotomiát mutató koponyát tartanak számon (Parker és mtsai 1986). Spanyolországban kb. harminc (Campillo 1984), Oroszország és Ukrajna területén 20-30 trépanait leletet őriznek. Valószínűleg senki sem tudja a Kárpát-medencében feltárt lékelt koponyák számát. Bartucz (1966) művében 32 esetet sorolt fel, Nemeskéri és munkatársai (1965) tizenhét 10. századi, Juhász és munkatársa (1971) huszonkét honfoglalás-kori leletről tudnak. Grynaeus (1996) kimutatásában ötvennyolc, az avar-kortól az Árpád-korig terjedő időből származó lékelt koponya szerepel. Összegzésünkben az előbbinél csaknem kétharmadával több, mintegy 93, ugyan ebből az időszakból való craniumról adunk számot. Az irodalmi adatokból és szóbeli közlésekből, illetve más közleményekben talált utalásokból 1 15 esetet gyűjtöttünk össze, közülük 106-ot többé-kevésbé részletesen ismertettek. Biztosak vagyunk abban, hogy nemcsak ennyi a publikálatlan, hanem legalább tucatnyi (vagy még több) további olyan lékelt koponya lappanghat a gyűjteményekben, amelyekről eddig semmi hírt nem adtak 4 . A magyarorszcigi leletek ismertetése Irodalmi búvárkodásunk eredményeként összesen 115, a Kárpát-medencében előkerült leletet sikerült összegyűjtenünk. Azt is vizsgáltuk hol hozták nyilvánosságra ezeket. Bartucz (1966) magyar nyelvű monográfiájában 32 lékelt koponyáról (és néhány bizonytalan esetről) olvashatunk. Kandidátusi értekezésben (Marcsik 1983) két avar-kori, PhD értekezésben egy-egy honfoglalás és Árpád-kori (Kustár 2004), egyetemi szakdolgozatban egy 9-10. századi (Puskás 1995) trepanáció lelhető fel. Magyar nyelvű szakfolyóiratban 12 koponyalékelést, kizárólag múzeumi évkönyvben tizenhét, egyéb magyar nyelvű sajtótermékben egy esetet publikáltak. Magyarországon kiadott idegen nyelvű szakfolyóiratban 33 leletet közöltek 5 . A Trianon után elcsatolt területeken felleltek közül nyolcat cseh, illetve szlovák nyelven, hármat pedig románul ismertettek (1. táblázat). Végül megemlítjük, hogy tudomásunk van több olyan leletről, amelyekről eddig nem számoltak be sem szóban, sem írásban. '' A dél-amerikai anyaggal itt most nem foglalkozunk, annak korát Kr.e. 4000 és Kr. u. 1500 közé teszik a szerzők. 4 A kézirat lezárása után (2005. ápr. 1 ) Mendc Balázs hat újabb, a Dunántúlon előkerült leletről számolt be a Magyar Biológiai Társaság tudományos ülésén, 2005 április 11-én. Ugyanebben a hónapban Dr. Szathmáry László a debreceni Tudományegyetem docense levélben értesített az autópálya építkezés során előkerült újabb trépanait leletekről. 3 Meg kell jegyeznünk, hogy a külföldi irodalomban sehol sem idézték ezeket az angol, vagy francia nyelvű publikációkat.
