Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS
sem Jena sohasem tudott Wittenberggel konkurálni (Raschke, 197-226), amely egyetem liberális tradíciókkal jellemezhető. A 18. században már erőteljesen jelentkezik a teológiától független tudományosság, - pl. a göttingeni egyetmen (Gönczi, 175-196). A jog megalapozta a magyarországi jogtudományt, hiszen Magyarország sajátos jogi státusát még a pragmatica sanctio határozta meg. A tübingeni egyetem látogatottságát (Fata, 229-264) a 16-20. századig permanensen a lutheri teológia iránti érdeklődés jellemzi erősen, míg a bécsi Pazmaneum (Fazekas, 265-2882) a katolikus restaurációnak 1623 óta a legfontosabb külföldi bázisa volt. Külön figyelmet érdemelnek az erdélyi peregrinusok sorában - (Offner, 287-343), - az erdélyi orvosok külföldi tanulmányútjai a kezdetektől 1850-ig, valamint Szögi (387-408) elemző tanulmánya az. 1789-1919-es évekre fókuszálva. Az ösztöndíjak szerepét, a mecenatúrák, családi, politikai és kulturális kapcsolatokat és azok kihatásait Avermann (345-384) járja körül. A 19. és 20. században a figyelem már hangsúlyozottan a Berlin, 1 leidelberg, Lipcse és Mainz felé fordul. Az 1923 óta működő Collegium llungaricum Berlinben, a magyar intézetek az európai országokban, a „nyári egyetemek" kiváló lehetőségeket jelentettek a koncentrált tanulásnak, kutatásnak, már a diákok önszerveződése is megfigyelhető (Stickler, 471-492). Az előadások sorát a budapesti Andrássy Gyula németnyelvű egyetem zárja, a kifelé mozgás ellensúlyozására, új tendenciákkal már a 21. századra tervezetten. Igen tanulságos a cikkek irodalomjegyzéke. Bár átfedésekkel természetesen gyakran találkozunk, az olvasó és a szakavatott kutató az eddigi szakirodalomból igen bőséges összeállítást találhat. Az eddigi kutatás igen gondos összefoglalása ez a kötet, méltó arra, hogy minél többen forgassák. Figyelmet érdemelnek még az. illusztrációk, a pontos képjegyzék, a szerzők és kiadások adatai, a hely- és személymutatók Rákóczi Katalin Feichtinger, Barbara - Lake, Stephen - Seng, Helmut (1 Irsg): Körper und Seele. Aspekte spätantiker Anthropologie. (Beiträge zur Altertumskunde, Band 215) Leipzig, K.G.Saur München, 2006. 265 p., ill. A háromnyelvű - angol, német és francia írásokat egyaránt közlő - tanulmánykötet egy Körperkonzepte im spätantiken Christentum (Testkoncepciók a késő-antik kereszténységben) elnevezésű, a konstanzi egyetem és a Deutsche Forschungsgemeinschaft által szervezett három esztendős kutatási program, illetve az ezt összegző 2004-es konferencia eredményeit foglalja össze. A tanulmányok célja azonos: a korai kereszténység emberképét próbálják körvonalazni, ennek az emberképnek antropológiai, filozófiai, teológiai, sőt orvositermészettudományos hátterét megrajzolni. A vizsgálódás középpontjában a test és a lélek kapcsolata, illetve a korakereszténység testhez való viszonya áll. Michel Tardieu francia nyelvű tanulmánya egy gnosztikus eszkatológiai szöveg elemzésével járul hozzá a korai kereszténység antropológiai szemléletének ismeretéhez. Anders-Christian Lund Jacobsen Irenaiosz és Órigenész vonatkozó szövegeit összehasonlítva mutatja be, miben különböztek, és miben egyeztek e két, a későbbi századok filozófiáját is befolyásoló teológus nézetei a test és a lélek kapcsolatáról. Gretchen Reydams-Schils Caleidius hasonló témájú kijelentéseit gyűjtötte egybe, s elemzi nagy felkészültséggel. Helmut Seng Macrobius lélek-tanáról ír, Sabine Föllinger Emeszai Nemesziosz püspöknek az akaratszabadságról alkotolt véleményét próbálja rekonstruálni, Elisabeth A.Clark az egyházatyák - illetve a Szentírás - nőszemléletét elemzi szellemes gcnder-tanulmányában, Karla Pollmann a későantik emberszemléletet, illetve a korakereszténységet befolyásoló (optimista) fejlődés-elméletekről mond sok érdekeset, Maria-Anne Vannier pedig Szent Ágoston emberképéről értekezik. A tanulmányok tanulságait Barbara Feichtinger foglalja össze számunkra végszavában, amelyben a kutatás további lehetséges irányaira és a jövőben megválaszolandó kérdésekre is rámutat. A kötet végső kérdései: Mi is az ember? Miben áll az ember lényege? - ma is aktuálisak, és örökre azok is maradnak. Az. egyházatyák, korakeresztény teológusok válaszai e kérdésekre tehát mindannyiunk számára izgalmasak és megfontolandók lehetnek. A magas tudományos színvonalú, gondolatgazdag, ám az. egyértelmű konklúzióktól feltűnően tartózkodó, inkább kérdéseket felvető és szövegeket analizáló tanulmánykötetet az. egyes tanulmányok után irodalomjegyzék, a könyv végén pedig névmutató is kiegészíti. Hasonló közös téma köré szerveződő kutatási programok, illetve tanulmánygyűjtemények talán a mi szűkebb szakterületünkön, a magyar orvostörténetben sem lennének haszontalanok. Ehhez azonban kellő számú, megfelelően felkészült, fiatal orvostörténészre, ennek hátterében pedig felsőfokú vagy posztgraduális (elsősorban bölcsészkari) tudománytörténeti képzésre lenne szükség. Magyar László András
