Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEW
Nem csoda, hogy e régiók felé terelődik a figyelem, hiszen Magyarország történetében különösen fontos régiókról esik szó, mivel a politikai, kulturális és egyéb - pl. gazdasági - együttműködés gyökerei csak a történelmi múltban kereshetők meg. Az országhatárokat erőszakosan meghúzó egykori politikai hatalmak hibáit, majd a szocialista internacionalizmus túlkapásait végérvényesen talán csak az az európai szellemiség fogja majd kiküszöbölni, amikor a határvonalak „virtuális" átlépésével egy adott tájegység képes lesz az együttműködést valóban megvalósítani, mert a kialakult régiók megőriztek valamit az anyaország szellemiségéből, elszigeteltségükben is megmaradtak magyarnak. A magyarországi magyarok vágyódnak arra, hogy a határon túli régiókról többet tudjanak. Még azok is, akik családi gyökereikben nem kapcsolódnak egyik régióhoz sem. A szerző - Kiss László - szakavatott kalauzunk ebben a szabálytalan útikönyvben. Szabálytalan, hiszen ma is létező helységekbe kalauzol bennünket, de elsősorban nem a 21. századeleji állapotokról kapunk útleírást, hanem az 1918 előtti időkről. Abban sem szokványos földrajzkönyv, hogy nem az általános látnivalókat, természeti és kulturális kincseket tárja fel, hanem „csak" egy kis résztudomány - az orvostörténct - szemüvegén át mutatja be az olvasónak egy-egy felvidéki település kultúrtörténeti-orvostörténeti érdekességeit és több mint ötszáz 1918 előtt élt orvos felvidéki kötődését. Ennek ellenére bátran ajánlható c lexikon mindenkinek, a szerző szavaival: „diáknak, tanárnak, helytörténésznek-, akit érdekel a múlt, s különösen annak egy speciális szelete: az orvostörténet." E könyv még biográfiai lexikonnak sem nevezhető, hiszen - bár tele van orvosok életrajzi adataival - mégsem a személyek betűrendje a vezérfonal, hanem a települések alfabetikus sorrendje, és csak a települések szócikkein belül kereshetjük ábécé-rendben az orvosokat. Nagy érdeme a könyvnek, hogy a végén a szócikkekben előforduló összes személynév - nemcsak orvosoké, hanem a magyar kultúrtörténet, történelem, irodalom és művészet nevezetes személyiségeinek neve is - visszakereshető az oldalszámok feltüntetésének köszönhetően. Hogy kerülhet egy orvostörténeti lexikonba pl. Ady Endre neve? Úgy, hogy a politikus Jászi Oszkár édesapja, bizonyos Jászi (Jakubovits) ferenc orvosdoktor nagykárolyi gyakorló orvosként kezelte a Nagykárolyban diákoskodó Ady Endrét. Milyen közös orvostörténeti szál köti össze Balázs Bélát és Kaffka Margitot? A megfejtés: Balázs Béla öccse. Bauer Ervin, aki az írónő férje volt. Hol van eltemetve Balassi Bálint? A Vág mellékfolyójának, a Ilybica partján található Hibbe községben, mely Liptószentmiklóstól keletre (Liptó m.) található. Kik voltak a bártfai fürdő leghíresebb vendégei? 1809-ben Mária Lujza, I. Ferenc osztrák császár leánya. Napóleon második felesége; 1821-ben I. Sándor orosz cár; 1895-ben „Sissy", Erzsébet királyné, Ferenc József felesége; 1817-ben gróf Dessevvffy József, aki innen írta a híres Bártfai leveleket Döbrentei Gábornak, Erdélybe. Ki volt Tompa Mihály kezelőorvosa és egyben barátja'.' Egy debreceni születésű, majd Pesten 1845-ben orvosdoktori diplomát szerző homeopata orvos, bizonyos Kain Dávid. Hogyan került mégis egy felvidéki orvostörténeti lexikonba? Úgy, hogy 1850-től haláláig, 1890. 11. 10-ig Kassán gyógyított. Miért ülhetett börtönben Weber János eperjesi orvosdoktor és gyógyszerész a 17. században? Nem, nem orvosi műhibáért! - hanem mert részt vett az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvésben, ugyanis ö volt Wesselényi Ferenc nádor és felesége, Széchy Mária (a „murányi Vénusz") orvosa. A felvidéki Garamvczckényben született Kovács Sebestyén Fndre (1814-1878), a híres pesti Rókus Kórház, sebész főorvosa, keresett pesti orvos, aki Arany Jánost, Deák Ferencet és Jókai Mórt is kezelte. Az adatokon kívül arcképét is megismerhetjük. Aki pedig kifogásolná, hogy az. adatok csak régi időkbe kalauzolnak, annak egy 1997-es adattal szolgálhatok, amely Kossuth Lajos neve alatt található: A Zólyomtól északra fekvő, ma is működő fürdőhelyen, Szliácson nyaralt 1846 és 1847 nyarán a hires reformkori politikus. Ennek emlékérc az 1897-98. évi fürdőközönség magyar nyelvű emléktáblát helyezett a fürdőház falára - a táblát 1997 szeptemberében a szlovák nacionalisták eltávolították a Detva fürdőházról. A szemelgetés egy még frissebb és az előbbinél szívderítőbb adattal zárható: Komárom - Jókai Mór szülővárosa, a szlovákiai magyarság egyik szellemi központja, a Jókai Színház, a városi egyetem otthona, - ott nyílt meg Szlovákia első magyar egyeteme 2004-ben. Kiss László több értelemben is szakavatott vezetőnk: egyrészt ö maga is a Felvidéken él, másrészt, gyakorló orvosként gyűjtötte össze nagy precizitással ezt a hatalmas adattárat. Kiss László érdeme többszörös: A precíz kutatónak egy hiánypótló lexikont köszönhetünk; az orvostörténésznek olyan adattárat, amelyben azon orvosok is előfordulnak pontos életrajzi adatokkal, akik valamiért kimaradtak az eddig megjelent szlovák, illetve magyar életrajzi lexikonokból, orvostörténeti összefoglalókból. Ezzel méltóan tiszteleg az orvos-elődök
