Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

igazgató lehetetlen, mert kiképzett ápolónőkkel nem rendelkezik. Az ápolónői kérdés a közegészségügy egyik legfontosabb kérdése és a kórház ügye feltétlenül megkívánná, hogy ez országosan rendeztessék, hogy gyógyítással foglalkozó intézményben ápoló csak erre a hivatásra kellő képzettséggel és intelligenciával biró s emellett elméletileg és gyakorlatilag képzett, vizsgát tett egyént lehessen csak alkalmazni. Hogy erre a pályára, amely sokszor emberfeletti türelmet, szívjóságot és önfeláldozást kíván, szükséges, hogy a középosztály intelligens s magukban a betegápolásra hivatást érző nőtagjai is vállalkozzanak és életpályának tekintsék, s ezzel egycsapásra megváltozzon a jelenlegi helyzet. " A nővérképzés, mint kiderült, jórészt megtérült az általuk fizetendő ellátás összegéből, és azért, hogy a másodévesek már ápolónőként, munka mellett tanultak, de fizetés nélkül voltak alkalmazhatók. A dr. Kassay Dezső vezette fül-orr-gégészeti osztály betegellátása így alakult: Ambulanter vizsgálatok 1930-ban 969, 1934-ben 1824, 1935-ben 1685, 1936. júl. 28-ig 1436 fő. Az osztályára fölvett betegek: 1930-ban 274, 1935-ben 662, 1936. júl. 28-ig 496 fő. Műtétek száma: 1935-ben 696, 1936. júl. 28-ig 585 esetben. A betegek 46,7 százaléka terhelte az állami átalányt, és csak az 53,3 százaléka volt fizető beteg. A kórház összes többi osztályán együttvéve a betegek 73,2 százaléka volt fizetésképtelen! Egyszerre elképesztő és ellentmondásos szociográfiai kép: a riasztó szegénység, és a megélénkülő nagyfokú segítségnyújtás! Az utóbbi 5 évben a gégészeti betegek közül 1495 volt helybeli, és 1306 vidéki. Ez jelzi, hogy a kórháznak egyre nagyobb volt a vonzáskörzete. A gégészeti osztály így állt föl: 1 műtő és műtő előkészítő, 3 kis és 2 nagy kórterem, 1 társalgó, 2 WC, 1 fürdőszoba, 1 raktár, 1 teakonyha, 1 ápolónői és 1 főorvosi szoba.

65 Ez egy átlagos kórházi osztálynak számított Vásárhelyen. 1937- ben már 450 ágyas kórházról tesz említést a közgyűlési jegyzőkönyv.

66 1 93 8-ban a kórház év végi tiszta cselekvő vagyona: 1.966.459 P. és 63 fillér volt. A gyarapodott tiszta vagyon: 392 P. és 82 fillér.

67 A kórház 1938. évi tiszta, cselekvő vagyona 1.966.852 P. 45 fillér. A gyarapodott tiszta vagyon: 42.669 P. 37 fillér.

68 1938- ban a Szegedi Orvosi Kamara összeíratta a vásárhelyi tagokat. A megmaradt nyilvántartást a nevek eredeti sorrendjében, fölsorolás jelleggel közöljük.

6

'' Dr. Ambrus Endre, dr. Ábrahám István, dr. B a dics József, dr. Bakay György, dr. Balassa Ferenc, dr. Baneth Lívia, dr. Bartha István, dr. Bán Imre, dr. Biczó István, dr. Csoltói Gyula, dr. Czakó Lajos, dr. Draskovits Pál, dr. Doroszlai József, dr. Deutsch Béla, dr. Égető János, dr. Fáry Béla, dr. Friedländer Erzsébet, dr. Fülöp Ilona (dr. Ormos Pálné), dr. Gajdán Ernő, dr. Gaál Sándor, dr. Genersich Antal, dr. Gerő Bertalan, dr. Goldmann István, dr. Grünfeld Sándor, dr. Hadas Lajos, dr. Halász István, dr. Hegedűs Imre, dr. Heller István, dr. Héjjá József, dr. Horváth Árpád, dr. Ivánka Zoltán, dr. Janáky Gyula, dr. Kakass (Könyves) Géza, dr. Kardos Sándor, dr. Kassay Dezső, dr. Kertész Lajos, dr. Knézy Jenő, dr. Kónya János, dr. Kósa Sándor, dr. Kmoskó László, dr. Kóthy József dr. Kováts János, dr. Körösi Ferenc, dr. Mészáros Pál, dr. Mucsi Pál, dr. Müller Ferenc, dr. Nagy L. Ferenc, dr. Ocsovszky Vilmos, M Kgyj. 1936/121. 65 Kgyj. 1936/194. 66 Kgyj. 1937/287. 67 Kgyj. 1939/106. "

s Kgyj. 1940/84. m lg. vál. ir. 40/1938. (A névsor még a lakhelyeket és az igazoló aláírásokat tartalmazza.)