Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

dr. Ormos Pál, dr. Papp Sándor, dr. Pásztor Imre, dr. Péczely Attila, dr. Radó József, dr. Roth László, dr. Sebestyén István, dr. Sis a István, dr. Szabó Károly, dr. Szappanos György, dr. Szentkirályi Zsigmond, dr. Széli József dr. Székely Márton, dr. Szelei Sándor, dr. Szörffy Sán­dor, dr. Tóth Ernő, dr. Tornyai János, dr. Tóth Ferenc, dr. Varga Béla, dr. Végh Ferenc, dr. Vidonyi István, dr. Vörös Aron, dr. Weichsel Imre, dr. Wirth Márton, dr. Zehery István, vitéz dr. Zikély Mihály, dr. Zsenaty Emil, dr. Deák Béla, dr. Stampf György, dr. Kováts Boldizsár, dr. Juhos Ella. Összesen 79 fő. 1939-ben új kórházbővítési tervekről álmodtak. A régi tüdőbeteg pavilon helyett 52 ágyas új TBC-s otthon fölépítését kérelmezték. Ekkor ugyanis a tüdőbetegek nagy része a belgyógyászati osztály betegei között kaptak helyet. (Mai szemlélettel ez elképesztő elhe­lyezés!) Egy mosókonyha is kellene, mivel a mosást kézi erővel az egyik pincében végzik. (Ispotályokra jellemző mosási mód!) A bőr- és nemi beteg osztály épületére második emele­tet építenének, és a felszabadult földszinti helyiségekben a szegénybetegek központi rende­lője, a TBC-s betegek dispansairja [így! 70 ] lenne elhelyezhető. A Kovács-házból labor len­ne, és az új szemészeti pavilon III. emelete a vöröskeresztes iskola, ill. a végzett ápolónők elhelyezésére szolgálna. 71 A Hódmezővásárhelyi Szanatóriumi Egyesület a TBC Gondozó Intézet részére az eddigi 1160 P. segélyen fölül további 1200 P. összeget nyújtott. Az intézetet az egykori Szarvas vendéglőből áthelyezték a gróf Bethlen István utcában megvásárolt házba. 72 A következő közgyűlési jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a Kakasszéki Csont­gümőkóros osztályon jelentős fejlesztést szeretnének. Dr. Beretzk Pál polgármester helyet­tes egész évi működéshez szükséges beruházást javasolt. Ennek során terveztek egy meleg­vizes központi fűtőberendezést, villamos világítást és csengőhálózat kiépítését, a bútorzat bővítését, az orvosi adminisztrációs és ápoló személyzet ellátását. Az átalakítás és fejlesztés után, már 1939 őszétől az egész éves működést tervezték. A személyzet állománya így nö­vekedett: 1 segédorvos, 1 élelmezési tiszt, aki az adminisztrációt is végzi, 1 szakaltiszt, 1 rendelő főorvos, 2 első, és 3 másodosztályú ápoló, 3 takarítónő, 1 kertész-udvaros, 2 kony­hacseléd és 1 szakácsnő. Megállapodást kötöttek a szegedi m. kir. Állami menhellyel, hogy július 1-től a csont TBC-s sebészeti betegeiket kezelik. 7 ' A közgyűlés 1940-ben úgy határo­zott, hogy az osztály neve: „Erzsébet közkórház kakasszéki csontgümőkóros szanatóriuma" lesz. 74 Dr. Szentkirályi Zsigmond bőrgyógyász főorvos 1939. júl. 1-től 1940. jún. 30-ig fizetés nélküli szabadságot kapott, miközben Kassán állást keresett magának. 75 Dr. Genersich Antal kórházigazgató nyugdíjba vonult. Vásárhelyen 35 évig állt munkában. A beszámítható szolgálati ideje: 40 év, 1 hónap és 20 nap volt. Részlet a közgyűlés méltatásából: „ ...a kezdetben mutatkozó dermesztő közöny dacára az Erzsébet közkórház új otthonát csüggedést nem ismerve fejlesztette és azt soha nem is remélt tökéletes berendezésűvé tette, európai színvonalra emelte. Ez intézményi példát mutató orvosi munkásságával a környék­70 Helyesen: dispenser = lehet „gyógyszerész", vagy „adagoló készülék" (?) A szövegkörnyezetből ítélve, nem világos, mit akartak ezzel megfogalmazni. 71 Kgyj. 1939/121. 72 Kgyj. 1939/141. 73 Kgyj. 1939/16/a. 74 Kgyj. 1940/82. 75 Kgyj. 1939/173.

Next

/
Oldalképek
Tartalom