Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

tökből kell élni, és semmi meist enniök nem szabad kevés fehér kenyérnél, mivel szükségkép szabad ég alatti testi mozgás költetik össze."

1

'" Dr. Reisinger János professzor hosszú tanulmányt szentelt 1842-ben a tejsavó-, tej-, víz-, lég-, világosság- és szölőgyógymód méltatásának. Áttekintette ezek alkalmazási területeit, és hozzáfűzte egyéni értékelését. Abból az alapállásból indult ki, hogy „a beteg életműveket [szerveket] könnyebben és biztosabban hozzuk rendes útra életrend változtatás — mint gyógyszerek által".'

42 Gondolatmenetén érezni lehetett, hogy Hufelandot is mesterének vallotta. Cikkét ezért kezdte Hufeland-idézettel, és ezért hivatkozott rá többször is, ha a természet gyógyító erejéről tett tanúságot. Reisinger véleménye szerint a homeopata orvosok (akiket ő „rokonszenvészek"-nek nevezett) sem a gyógyszereikkel, hanem az életmód megváltoztatására tett javaslataikkal érték el sikereiket. Reisinger egyértelműen lelkesedett a tej savó-gyógymód iránt, de csak akkor, ha a tejsavó valódi, hegyvidéki füvet legelő marhától származott. Azt vallotta, hogy kúraszerű fogyasztásától meggyógyulnak az emésztőszervi bántalmak, kitisztul a vér, ami javulást hoz a köszvényes, bujakóros [szifiliszes], görvélyes [tuberkulózisos], rühös [bőrkiütéses] bajoktól szenvedőknek. A savó áthangolja az ideges vagy tüdökórokra hajlamos ember szervezetét. A gräfenbergi típusú vízgyógyászatról mondott ítéletét a 9. alfejezetben már ismertettem: a víz jótékony hatását csak korlátozott esetekben ismerte el, a vízgyógyintézetekben bekövetkező gyógyulásokat is a tiszta, hegyi levegőnek és az életmód megváltoztatásának tulajdonította. A levegő gyógyhatásának bizonyítékát a hegyi emberek élénkségében, bátorságában, fizikai erejében látta - ami még szembeszökőbb lelt volna, ha a hiányos táplálkozás és a túl sok munka ki nem meríti erejüket. „A hegyi lég gyorsítja a lélekzést és vérkeringést, valamint minden elválasztást és kiürítést, növeli az étvágyat és elősegíti az emésztést."

143 „ ...De hogy a lég gyógyerejű legyen, napsugár által kell fölélesztetnie. A napfény egy a leg/bniosb ingerei közű! az egész élő természetnek, balzsama ez egyszersmind az emberi életnek is. "

I44 A napfény az idegrendszerre gyakorol elsődlegesen hatást, ezért kell az ideggyönge, komor és méhkóros [hisztérikus] embereket világosságra küldeni. A levegő- és napfénygyógyászat színtere „ne csupán hegyes vidék legyen, hanem búja tenyésztéssel is szemet s lelket bájoló" - írta Reisinger professzor. Ugy vélte, ezeknek a kritériumoknak tökéletesen megfelelnek a budai hegyek - leírásuk valóságos dicshimnusz, amivel szomorú összevetni a mai budai valóságot: „Nem könnyen található olly tiszta egésséges lég, mint a budai hegyek közt. Az előtte sebesen lezúgó Dunafolyam közelében, a virányos völgyektől környezett és szőlővel rakott halmokkal ékített budai hegynek olly tiszta, élenydús [oxigéndús], millió növényektől fűszeresen illatozó légköre van, millyet másutt ritkán találhatni, s a melly magában olly betegségeket gyógyított már ki, mellyeken orvosszerek, fürdők és vízgyógy hajót törlek. "

143 Tanulmányának második része az Orvosi Tár következő számában jelent meg. Ebben összegezte a szőlő előnyös hatásait emésztőszervi betegségek, járványos vérhas, tüdőbaj 141 Orvosi Tár 1840. Negyedik félév 17. sz. 272. A szőlö-gyógymód - későbbi széleskörű alkalmazása miatt önálló alternatív irányzatnak is tekinthető. 142 Lásd a 121. lábjegyzetet, 274. 143 Uo. 282. 144 Uo. 283. A klimato- és heliolerápiát is lehet önálló alternatív gyógymódként osztályozni a későbbi korszakokban. 145 Uo. 284.