Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
esetén. Részletesen ismertette a négy-hathetes szőlőkúra módját, mennyiségeit, valamint saját és mások tapasztalait a szőlőlévé! nedvének görvélyt [tuberkulózisos tüneteket] gyógyító hatásáról. Tanulmánya végén hitet tett a böjt, vagyis a „tápeszközök elvonása" mint alapvető gyógymód mellett, ami a szervezet káros anyagainak kiürülését segíti elő, így az egyidejű gyógyszeres kúra hatásosságát is megerősíti. 1843-ban szerző megjelölése nélkül jelent meg az Esztani vázolata az orvosi rendszerek eredetének című tanulmány, ami az orvosi irányzatok zűrzavarában a „Macrobiotica" szabályainak szigorú betartását javasolta, mint legfőbb zsinórmértéket. 1 6 1848 ősze már háborús szervezkedésekkel telt, és az orvostársadalomnak is alkalmazkodnia kellett a honvédelem támasztotta követelményekhez. Az Orvosi Tár-ban megjelent Pólya József honvédségi orvos Egésségi VII parancs. Az életrend alkalmazott alapszabályai honvédeink számára című tanulmánya. A hét parancs a következő volt: „/. Bőrödre ügyelj! 2. Evés-ivásban mértékel tarts! 3. Kósza szerelmet ne űzz! 4. Tested, elméd, egyaránt gyakorold! 5. Kedélyed józanul igazgasd! 6. Bízz és ne félj! 7. Betegséged korán gyógyítsd! " Ez a tanulmány és a későbbiek sem haladják meg az akadémikus diététikai tanokat. Pólya József a higiénés, makrobiotikus tanácsokat alkalmazta háborús körülményekre. Fő irányelve volt a testi-lelki tisztaság, az edzettség és a mértékletesség. Ez utóbbira példa a táplálkozással kapcsolatos véleménye: „...az ember állati és növényi ételre együtt van a természettől utalva; külön egyik vagy másik használva rosz következményekkel jár. " N? A test, az izomzat edzése mellett hangsúlyozta a szellem edzésének fontosságát: „Csupán testi gyakorlatok a hadfiaknak elegendők lennének, de minthogy ma már a harcz fia polgár is, elmegyakorlatok is szükségesek. " N ' s Pólya József az országos koleraügyi választmány elnökeként a kolera terjedéséről is tudósított. A jellemző tünetek ismertetésén túl számba vette a megelőzés lehetőségeit is, amik mind a mértékletes életmódra vezettek vissza: „Legjobb praeservativum [megelőzés] az, hogy az ember szokott életmódján, mellynél különben is egésséges maradt, ne változtasson, azaz sem ételében, sem italában szokatlanokat ne keressen, mert az egesség a változ' ' -rí 149 tálast megérzi Bugát Pál öt pontban fejtette ki a mértékletes életmód - mint kolera-megelőzés - ismérveit: ,, 1-ör. Vidám élet, azért ne féltsd nagyon éltedet, most ugy is háborús idők vannak... 2- or. Etel italban kihágásoktul óvakodjál. 3- or. Álmatlanság és paráznaság állal ki ne merítsd magadat... 4- er. Főképp éjjel meg ne hűtsd magadat... 5- ör. Nagy testi strapátzióktul (...) szinte óvakodjál. Ha ezeket megtetted, ne félj semmit, nem kapod meg a cholerát. " ' Lásd a 40. lábjegyzetei! 7 Orvosi Tár 1848. II. kötet 13. sz. 195. s Uo. 198. " Orvosi Tár 1848. II. kötet 21.sz. 330. 0 Orvosi Tár 1848. II. kötet 18. sz. 288.
