Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS László: Rácz Sámuel (1744-1807) szerepe a nyirokkeringés kutatásában
Az elmondottak után nehéz megmagyarázni, miért lepte be ennyire a feledés pora az első magyar fiziológus szakmai, ha úgy tetszik tudományos érdemeit. Miért nem hivatkoztak kísérletekkel alátámasztott „tapasztalásaira" közvetlen és kései utódai? Elgondolkodtató pl., hogy a több idegen nyelvre is lefordított, magyar szerzők által írt nyiroktani monográfiában a következő olvasható: „Hazánkban a nyirokrendszer kutatása nem tekinthet vissza ilyen gazdag és régi tradícióra. A századfordulóig - értsd: a 19/20. század fordulójáig (K.L.) - úgyszólván alig találkozunk magyar névvel a nyirokrendszerrel foglalkozó irodalomban" (Rusznyák 1955). Nem említi Rácz nyirokkutatói érdemeit az a reprezentatív kiadvány sem, melyet az 1980. évi, Budapesten megrendezett 28. Élettani Kongresszus tiszteletére adtak ki, s amely angol nyelven közöl részleteket Rácz Physiologiájából (Kovách-Schultheisz 1980). E bántó feledés egyik oka talán abban kereshető, hogy Rácz könyvét nem kimondottan mai kifejezéssel - szakkönyvnek vagy tankönyvnek szánta. „A magyar olvasóknak hasznokra" adta ki munkáját s bár az előszóban ígéri, hogy kedvező fogadtatás esetén „bővebben kidolgozni" élettanát el nem mulasztja, az újabb, bővített, netán „tankönyvesített" kiadásra nem került sor. Nem tudjuk, mennyire várta a „szakmai" kedvező fogadtatást Rácz. Nincs ismeretünk szakmai recenzióról, visszajelzésről. Csak részben tekinthető szakmai reagálónak az orvoskolléga Földi János 14 , aki a „Második írás 1789-dik esztendőben a könyvszerző tiszteletére az Olvasóhoz a Fiziológiájának kiadásakor" c. versében többek közt így írt: „ Egy könyv: melly magyarul van olly dolgokról, Mellyről mind idegent, magyart nem is látsz. " Földi is tehát elsősorban a könyv magyar nyelvét emeli ki, bár megjegyzi, hogy tartalma „a mai legnagyobb s iúdósabb Írók nagy tudományával megegyez" (Földi 1789). Méltán lehetett volna tankönyv is a Phyisologiának rövid Sommája s hogy még sem lett az, annak csupán egyik okára világít rá a gyakran hangoztatott „mit ér a közlés, ha magyar?" Elgondolkodtató azonban, hogy Rácz egy kései tanszéki utódja, s száz évvel Rácz után fiziológiai tankönyvet író Klug Nándor 25 , „élettani lankönyvkénF említi elődje Physiologia}át (Hőgyes 1896). A könyv magyar nyelve mellett szerzője magyarsága is közrejátszhatott abban, hogy nem magyar származású tanártársai nem fogadták kitörő örömmel az élettan-tanár nem latin nyelvű munkáját (Kótay 1982). Ráadásul 1790-ben megjelent egy röpirat, amely már címében jelezte, hogy „... Magyarországon lehet, s kell is a magyar nyelvel és a magyar tanításokatfelállítani'..."', A röpiratról a kortársak - és az utókor is sokáig - úgy vélték, hogy Rácz a szerzője 26 . Ilyen körülmények közt nem véletlen, hogy Rácz könyve sosem lett „köteles tankönyv" a pesti orvosi karon. 1810-ben - tehát Rácz halála után három évvel - a Peterka József Sebestyén 21 latin fordításában megjelent Physiologia már nem tudott változtatni a két évtizedes szakmai mellőzésen. Erre utal egy 1830-ban a pesti karon született 24 Földi János (1755-1801), 1780-ban a meg Budán működő karon szerzett orvosi oklevelet - így személyesen is ismerhette Ráczot. Nagy természettudományi munkájának csak az állatrendszertani része jelent meg. 2> Klug Nándor (1845-1909), 1891-től haláláig volt a budapesti orvosi kar élettan tanára, 1888-ban jelent meg „Az emberélettan tankönyve" c. munkája. ~ h Ma már kétséget kizáróan megállapítható, hogy a röpiratot Rácz egyik tanítványa, Kiss József írta - igaz. hogy Rácz vezetésével és annak kiegészítéseivel (Kótay 1982). 27 Peterka József Sebestyén ( 1768-í 825) a Kis -kun kerület „fizikusa" .
