Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS László: Rácz Sámuel (1744-1807) szerepe a nyirokkeringés kutatásában

disszertáció is. Vojtitz Móricz a „... de vi venarum absorbente" c. 29 oldalas latin nyelvű értekezéséből kiderül, hogy a nyirokrendszer demonstrálása céljából már rutinszerűen végzik a ductus thoracicus lekötését (Dörnyei 2001). A neves külföldi szerzőkre való hivatkozás mellett azonban egyszer sem kerül említésre Rácz neve és úttörői jellegű kísérletei. „Nem köteles" könyvként azonban még a katolikus papok is kézbe vették A Physiologiának rövid sommáját - amint ezt Pucz Antal 1790-es bonctani tankölteménye is bizonyítja (Kiss 2002). Annak ellenére, hogy Rácz könyve „össz-európai összehasonlításban is élenjáró, kiemelkedő szakmai színvonalú" (Monos 1989), szerzőjét leggyakrabban a magyar nyelvű tudományos irodalom egyik megteremtőjeként tartják csak számon. Több mint kétszáz évvel megjelenése után ideje lenne végre végigolvasnunk a Physiologia rövid sommáját pl. egy hasonmás kiadványból. S ne csak olvassuk, de bátran idézzük is, különösen a nyiroktani monográfiákban, mert csak így kerülhet be köztudatba, hogy a magyar orvostudomány már a kezdet kezdetén olyan teljesítményre volt képes, amely - Földi szavaival „a legnagyobb s túdósabb írók nagy tudományával megegyez ". IRODALOM Benedek, I.: Hügieia. Az európai orvostudomány története. Bp., Gondolat Kiadó,. 1990. Bemard, C.: A haladás a fiziológiai tudományokban, (ford.: Szenczei L.). In: Ima az Akropoliszon - a francia esszé klasszikusai. Bp., Európa Kiadó, 1977. Birtalan, Gy.: Európai orvoslás az újkorban. Comm. Hist. Artis Med. Supplementum 1516, 1988. Donath, T.: Anatómiai nevek. Anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia. A Terminológia Anatomica (1998) alapján átdolgozott 6. kiadás. Bp., Medicina Könyvkiadó Rt. 2005. Dörnyei, S.: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. Második kötet, Bp., Borda Antikvárium, 2001. Dörnyei, S. : „Omer Medizinisch-Chyrurgische Bibliothek". In: Magyar Könyvszemle, 2002, 421-430. Duka Zólyomi, N.: Albrecht Haller, egy új tudományág megalapítója. Orvosi Hetilap (OH), 118, (1977). 1789-1791. Földi, J.: Második írás 1789-dik esztendőben a könyvszerző tiszteletére az olvasóhoz a Fiziológiájának kiadásakor. In.: Verseghy Ferenc, Földi János, Fazekas Mihály válogatott művei Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989. Győry, T.: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Bp., 1936. Hidvégi, J.: A kísérleti orvostan kezdő lépései hazánkban. A medikus Semmelweis a laboratóriumban. OH, 131, (1990). 1772-4. Hőgyes, E.: Millenniumi Emlékkönyv a budapesti kir. tud. egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896. Kenéz, J.: Forradalmi átalakulás a medicinában a XIX. század elején. OH, 125 (1984). 1330-1333. Kiss, L.: A kísérletező Rácz Sámuel (1744-1807). Adalék az élettan első magyar professzorának tudományos tevékenységéhez. OH, 138, (1997), 2134.