Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DEBRŐDI Gábor: Mentés a síneken (1882-1931)

A hordozható kis mentőszekrényeket és nagy mentőtáskákat kisebb vasúti állomásokon helyezték el. A kis mentőtáskákat vonatvezetők tartották maguknál, melyet szolgálatuk felvételekor vettek fel. A vasúti dolgozók elsősegély-oktatását továbbra is pályaorvosok végezték, évente két alkalommal tartottak elsősegélynyújtásból továbbképzést a körzetükbe tartozó szolgálati főnökség személyzetének. A mentésre kiképzett szakemberek hiányán túl a rendszer másik hibája volt, hogy az elsősegélynyújtás tananyaga nem volt egységes, annak színvonala és tartalmi mélysége kizárólag az azt oktató pályaorvos felkészültségétől függött. 7. A biatorbágyi vasúti tömegszerencsétlenség A világgazdasági válság mélypontján, a feszült belpolitikai helyzetben, 1931. szeptember 13-ának vasárnap éjjelén, 0. 15 perckor a pest megyei biatorbágyi vasúti viadukton a magyarországi vasúttörténet egyik legsúlyosabb vasúti tömegszerencsétlensége történt. Matuska Szilveszter felrobbantotta a vasúti sínpálya 299-301. sz. szelvényében lévő vasúti viadukton áthaladó Budapestről Bécsbe tartó 10 sz. ostendei gyorsvonatot, melynek 12 db kocsijából a mozdony és annak hat vasúti kocsija a híd alatti 26 méteres mélységbe zuhant.

36 A szerelvényen, a 105 utason kívül további 10 főnyi vasúti személyzet is tartózkodott. Az ostendei gyorsvonat 23. 30-kor indult utolsó útjára Budapest-Keleti pályaudvarról, a merényletnek 19 halottja és 34 sérültje volt.'

7 A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) Markó utcai mentőállomását Homonnay állomásfőnök éjjel 1.10 perckor telefonon értesítette a Keleti pályaudvarról. A bejelentést Nagy József ügyeletes őrsvezető mentőorvos vette, aki riadóztatta a teljes személyi állományt, majd értesítette Körmöczi Emilt, a BÖME igazgató főorvosát. Az első mentőkocsi Ivánszky Sándor, Bedő József ügyeletes orvosokkal és Székely Béla mentőtiszttel indult a Keleti pályaudvarra. A hordagyakkal, kötszerekkel, fáklyákkal felszerelkezett mentőcsapatot különvonat vitte a helyszínre. A sínek esetleges megrongálódása miatt félő volt, hogy vasúton nem lehet megközelíteni a helyszínt, így az igazgató-főorvos vezetésével Schlamadinger Emil ügyeletes örsvezető, 3 A „kis mentőtáska" a legalapvetőbb egészségügyi anyagokat, kötszereket tartalmazta: dezinllciens, kötszer, ragtapasz, és olló. 16 Közvetlenül a völgyhíd előtti sínszakaszon elhelyezett pokolgép egy 7,1 m-es síndarabot szakított ki a fölötte haladó vonat alól, mely a vasúti talpfákon ugrálva ért fel a völgyhídra, ahol az üzemi gyalogjáróra futva áttörte a híd korlátait és a sötét mélységbe zuhant. Nagy valószínűséggel Morvay Alajos fömozdonyvczetőnek volt köszönhető, hogy nem veszítette eletét a gyorsvonat valamennyi utasa. A robbanást követően folyamatosan fékezte a szerelvényt, ennek köszönhetően a szerelvény hat vasúti kocsija a sínpályán állva maradt. Ujjai még halálában is a vonat fékezöszelepét szorították. 37 A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a völgyhídon, de a merénylet éjszakáján a tehervonat késett, így előre engedték a Bécsbe tartó gyorsvonatot. Matuska - kinek számláját már a korábbi ansbach-i (1931. január 20.) és jüteborg-i (1931. augusztus 9.) robbantások is terhelték - viszonylag hamar a rendőrség látókörébe került. 1931. október 7-én Bécsben letartóztatták, 1932 nyarán hatévi fogházbüntetésre ítélték. 1933-ben Budapest kérésére kiadták Magyarországnak, ahol 1935. június 16-án a biatorbágyi robbantásos merényletéért halálra ítélték. ítéletét később életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták. Számára a második világháború maga volt a megváltás, 1945-ben a szovjet csapatok Vácra történő bevonulását követő zűrzavarban börtönéből kiszabadult és végleg eltűnt az igazságszolgáltatás látóteréből.