Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

Birtalan Győző: Üzenetek az európai múltból - (Idézetgyüjtemény)

ÜZENETEK AZ EURÓPAI MÚLTBÓL (IDÉZETGYŰJTEMÉNY) BIRT ALAN GYŐZŐ Előszó Ha valakinek megadatott, hogy viszonylag ép értelemmel és megtartott emlékezötehetség­gel eljusson nyolcvanadik esztendejének közelébe, átérezheti az összefoglaló visszatekintés kötelezettségét. Ebben a tanulmányban megpróbálom kideríteni, milyen gyökerekből, mi módon épült fel világképem, kulturális beállítottságom, értékelési rendszerem. Ehhez a munkához az ötletet a Bartók Rádióban mostanában hallható „Legjobb ezer évem" riportsorozat adta. Az ebben megszólalók az általuk legfontosabbnak, legértéke­sebbnek tartott írásokat, zenéket idézik fel ezer évre visszatekintőleg, ezeket kommentálják. Én az európai kultúra közel háromezer évére visszatekintve igyekszem a korszakokat reprezentáló megnyilatkozásokat, karakterisztikus irodalmi szemelvényeket felsorakoztatni. Párhuzamosan kitérek azokra a szellemi irányzatokra is, amelyek különböző utakon eljutva hozzám, végül meghatározták, hogyan láthatom mostani pozíciómból történelmi múltunkat, amelyből jelenlegi világunk következett. Bizonyos, hogy valahányan vállalkoznak egy ilyen anyag elkészítésére, a választható források bősége oly nagy, hogy két egyforma eredmény nem születhet meg. Egy ilyen összeállítás szükségképpen a szerző egyfajta belső arcképe lesz, amit ismerős és ismeretlen lelki rokonai számára hagyományozott. /. A görög-római örökség Az antik világ egykori létezéséről kisdiákként szereztem az első benyomásokat. Az is­kola fali ábráin láthattam hosszú redőzött ruhákban, méltóságteljes pózba merevedett ala­kokat, főként elgondolkozó tekintetű férfiakat, azután csupasz izmos atlétákat álldogálva, vagy a mozdulat feszültségében. De ezek a mozdulatok az erő és a szépség összhangját sugallták. Ezt a képi világot általában az ünnepélyes pátosz jellemezte, melynek komolysá­ga kevéssé érintette meg gyermeki vibráló lelkünket, inkább ellenkező huncutságra ingerelt. Milyen másként hatottak ránk a kisgyermek korunkban megismert Grimm- vagy Bene­dek Elek-féle mesegyűjtemények történetei és főként azok korabeli illusztrációi. Ezeknek idealizált, kiszínezett gótikus kastélyos-udvari környezete vagy a romantikus erdei kuny­hók, a sziklás meredélyek, tarajos tengerek látképei a varázslatok, a veszélyes hősi kalan­dok, harcok élményét vetítették nyugtalan képzeletünkbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom