Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

Birtalan Győző: Üzenetek az európai múltból - (Idézetgyüjtemény)

Ajánlás: Mindent tudok hát, drága herceg, Tudom, mi sápadt s mi ragyog, Tudom, hogy a férgek megesznek, Csak azt nem tudom, ki vagyok... " (Villon: Apró képek balladája) A hit és tudás arányának fokozatos eltolódása az utóbbi javára, a kritika és kétkedés előtérbe kerülése, az individuális öntudat és az ezzel járó felelősség súlyának növekedése, az elmagányosodás egyre inkább érzékelhető a lét kérdésein töprengő ember szellemiségében. Ez a fordulat fejeződik ki elsősorban a protestantizmus ideológiájának térhódításában. De az erre ráfelelő barokk ellenreformáció nagy gondolkodói sem találtak vissza ahhoz a problémátlan vallási feloldódáshoz, ami a régebbi századokhoz általános volt. Megrendítően vall istenkapcsolatáról a megvakult Milton, ez a hatalmas látomású protestáns költő: „ Tűnődöm olykor, mért szállt rám homály éltein felén? E tág föld vak legén talentumom tétlen mért rejtem én, mely így elásva bennem kész halál? Ha majd a számonkérő óra száll, Uram feddése nem lesz-é kemény? «Mit kezdjek így, ha nincs munkámra fény?» lázongok halkan. Am vigaszt talál türelmem és szól: «Senki sem viszen méltó munkát Elé. Csak tűrd szelíd igáját, úgy a jó. Hisz O a szent király. A szárazföldön és vizén sürögted szolgái ezreit, s az is cselédje, ki csak vár s mereng. » " (Milton: A vak szonettje) Blaise Pascal, a nagy fizikus és legkiválóbb matematikusok egyike abban is kitűnt, hogy professzionális tudósként átadta magát vallási alapkérdések szenvedélyes tanulmányozásának. Arra törekedett, hogy a keresztény vallás tanait összeegyeztesse az ésszel, az akkor diadalmaskodó racionalizmussal. Pascal a szó mestere volt, aki eredeti és mély gondolatait lenyűgöző közvetlenséggel tudta elfogadtatni. „Nádszál az ember, semmi több, a természet leggyengébbike; de gondolkodó nádszál. Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje. De még ha eltaposná a mindenség, akkor is neme-