Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Fedeles Tamás: Egy németalföldi orvosdoktor a középkori Magyarországon
életre hívott bencés rend regulája például a betegek ellátásával kapcsolatban előírta, hogy legyen külön szobájuk és istenfélő ápolójuk, valamint engedélyezte számukra böjti napokon a húsételek fogyasztását. A kolostorokba érkező vendégek számára három napig szállást és ellátást nyújtottak, míg a betegeket felgyógyulásukig ápolták. 15 A Szentföld visszafoglalására megindult keresztes hadjáratok során életre hívott egyházi lovagrendek a lovagi és a szerzetesi ideált egyesítették. A johanniták (1070 k.), a templomosok (1118) és a német lovagrend (1189/1190) elsősorban az elesettek gyámolítását tekintették feladatuknak, természetesen a hitetlenek elleni harc és a zarándokok védelme mellett. Mindhárom közösség betegápoló tevékenységet is folytatott, így ispotályokat működtettek a Szentföldön és Európában is. A lübecki és brémai kereskedők által alapított jeruzsálemi kórházban létrejött német lovagrend szabályzata a következőket írta elő. ,Jvlinthogy a rendnek előbb volt kórháza, mintsem lovagi intézménye, azért kell hogy kórháza legyen minden idő számára ... A betegeket szeretetteljesen és híven kell kiszolgálni. Orx'osokat kell tartani a ház vagyona és a betegek száma szerint.... " 16 A Szent Lázár lovagrend névadója a jeruzsálemi azonos nevű kórház volt, ahol elsősorban leprásokat gondoztak. 17 Az első magyar alapítású szerzetesrend egyik központi tevékenysége is a betegek ellátása volt. A //. Géza (1141-1162) által, 1150 táján Szűz Mária és Szent István király tiszteletére életre hívott Stefanita rend a Szentföldön és Magyarországon is rendelkezett ispotályokkal. 18 Kifejezetten a beteggondozás és gyógyítás céljával alapították az antoniták (1095) rendjét. Fő feladatuknak az anyarozs okozta mérgezés (Szt. Antal tüze) gyógyítását és a prevenciót tekintették. 19 A Szentlélek Ispotályos rend is a szegény- és beteggondozás céljából alakult 20 (1198). Természetesen folytathatnánk a gyógyítással és betegápolással is foglalkozó szerzetesrendek felsorolását, miután azonban a legfontosabb rendeket megemlítettük, ejtsünk néhány szót a világi klérus és a medicina kapcsolatáról is. Fentebb már említettük, hogy a szerzetesek által müveit kolostori orvostudományt a 12. századtól kezdve fokozatosan háttérbe szorította a világi klérus tagjainak orvosi működése. Egy-egy plébánia és káptalan felügyelete alá gyakran tartoztak ispotályok, szegényházak, továbbá sok esetben találunk egy-egy gazdagabb plébánia élén, illetve kanonoki stallumban kvalifikiált orvosokat. A 12-13. század során számos zsinat foglalkozott az egyháziak által végzett orvosi tevékenységekkel, ám ezek elsősorban a sebészeti tevékenységet tiltották. 21 Magyarországon a Budai zsinat (1279) tiltotta el a klerikusokat az égetéssel és vérzéssel l5 Erdélyi László - Sörös Pongrác (szerk.): A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I-XII/B. Bp., 1902— 1916. I. 29-30. '"Szántó K.: A Katolikus Egytiáz története. III. Bp., 1988. 426-427. l7 PuskelyM.: Kétezer év szerzetessége. II. Bp., 1996. 1199-1203. l8 Boroviczény K. Gy.: Cruciferi Sancti Regis Stefani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéből. In: Comm. de Hist. Artis Med. 133-140 (1991-1992) 7-48. I9 A tagok 1218-tól tettek szerzetesi fogadalmat. Hervay F. L.: 'Antoniták'. In: Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század) 1994. [a továbbiakban: KMTL] 54; Puskely: i.m. 1156. 20 A Montpellierben alakult, eredetileg laikus társaság 1252-től működött szerzetesrendként. Rómában működő központi kórházuk (Ospedale di Santa Maria Sassia) a világ egyetlen pápai kórháza. Puskely: i.m. 1203-1206. 21 Néhány az egyháziak orvosi tevékenységével foglalkozó zsinatok közül: 1131: Rheims, 1163: Tours („Ecclesia abhorret a sanguine"), Verona: 1184, IV. Lateráni: 1215. Hints: i.m. 26-28., Czagány I.: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány befolyása a magyarországi orvoslásra. In: Comm. de Hist. Artis Med. 11 (1976) 67-82; Diepgen: i.m. 107-108.
