Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kiss Gábor: Orvosok a Magyar Királyi Honvédségben (1868-1918)

idejű szerződés mellett, havi 300 forintos fizetéssel szabadságolt állományú orvost, amenynyiben ilyen sem állt rendelkezésre, akkor polgári orvost.

12 Ezek az orvosok az illető alakulat teljes kiegészítési körzetében kötelesek voltak ellátni az orvosi teendőket. A tisztikar rendszeresített létszáma az első világháború befejezéséig kiadott 7 szervezeti utasítás alapján a következőképpen alakult: A honvédorvosi tisztikar létszámviszonyai (fő) 1877; 1896

13

; 1898

14

; 1903

15

; 1908

16

; 1911

17

; 1913

18 Rendfokozatok 1877 1896 1898 1903 1908 1911 1913 vezérfőtörzsorvos (altábornagy) 1 vezértörzsorvos

2 (vezérőrnagy) 1 1 1 1 1 2 I. osztályú főtörzsorvos (ezredes) 1 2 5 8 5 13 13 II.osztályú főtörzsorvos (alezredes) 2 5 7 10 7 14 22 törzsorvos (őrnagy) 5 11 13 15 28 33 26 I. osztályú ezredorvos (százados) 25 70 73 79 80 100

21 153 II. osztályú ezredorvos (százados) 13 49 49 49 42 főorvos (főhadnagy) 19 8 8 8 15 15 15 összesen 65 146 756 170 775 176 232 A táblázatból látható a rendszeresített állomány létszámának emelkedése, s ez természetesen a honvédség összlétszámának növekedésével állt egyenes arányban. 1870-ben a honvédség békeállománya 11.442 fő volt.

2 Ugyanez az állomány 1912-re 27.768 főre

23 emelkedett, és a világháború előestéjén már meghaladta a 30.000 főt.

24 A folyamatos létszámnövekedést egyfelől a már említett összlétszám-növekedéssel járó új egészségügyi intézetek szervezése, másfelől a cs. és kir. orvosi kar és a honvédorvosi kar időszakunkban előforduló előlépési lehetőségeinek különbsége indokolta. Nevezetesen a cs. és kir. orvosi karban a magasabb beosztások száma arányosan néhány százalékkal több volt, mint a honvéd orvosi karban. Ezért a cs. és kir. haderőben az 1900-as évek első évtizedének közepén a törzsorvosi rendfokozatot egy I. osztályú ezredorvos átlagosan 14 - 15 év várakozási idő után érte el, míg egy hasonállású honvéd orvos ugyanezt csak 17-18 év 12 HL HFP. 1462/fp.—1878. sz., ez az irat a megfelelő szerződésmintát is tartalmazza. 13 1896. évi 27. sz. RK 44629l/V. sz. rendelet. 14 1898. évi 53. sz. RK 7346/eln. sz. rendelet. 15 1903. évi 3. sz. RK 121/eln. sz. rendelet. 15 1908. évi 9. sz. RK 3300/eln. sz. rendelet. 17 1911. évi 41. sz. RK 12096/eln. sz. rendelet. 18 1913. évi 34. sz. RK 6428/eln. sz. rendelet 19 A vezérfőtörzsorvosi rendfokozatot 1910. ápr. 25-től rendszeresítették. HL Legf. elhat. 40. doboz 1910/98. sz. 20 A vezértörzsorvosi rendfokozatot 1894-ben rendszeresítették. HL Legf. elhat. 20. doboz 1894/63. sz. A m. kir. honvédség önálló tábornoki karral nem rendelkezett, a vezérőrnagyi rangot elnyerő, a m. kir. honvédségben szolgáló ezredesek automatikusan a cs. és kir. hadsereg állományába kerültek át. 1909-ben az I. osztályú és a II. osztályú ezredorvosi rendfokozat elnevezése ezredorvosira változott. 22 Ballá T.: A magyar királyi honvéd lovasság 1868-1914. (Diss.), Bp., 2000., 4L 23 Uo. 42. 24 Uo. 42.