Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kapronczay Károly: A hazai vízszabályozások hatásai a magyar közegészségügyi állapotra

1888 1889 június július augusztus szeptember október november december 12 20 42 69 69 98 94 április május június július augusztus szeptember október november december január február március 96 43 40 55 28 54 105 226 72 85 166 70 1888-ban megbetegedett 1.673 személy, 1889-ben nem kevesebb, mint 3.226. A következő években azonban a megbetegedések a közönséges 7-800-ra csökkent." A járvány egyik okát a következőkben jelölik meg, „mivel a város csak szüretien vízzel ellátott VI. és VII. kerületének területén igen számos megbetegedés fordult elő, azon gyanú merült fel. hogy ennek oka a szüretlen víz élvezetében keresendő. ... így .tehát érdemesnek látszott megvizsgálni, vajon a fent említett; a tények találkozásán alapuló következtetések kibírják a többi tényezőkkel is számoló statisztikai mérlegelést? A legegyszerűbb volna azt vizsgálni; vajon a hagymáz esetek ezen külső kerületekben tetemesebb gyarapodást mutatnak-e fel; mint a többi betegségek ..." Az előbbiek értelmében a többi járványbetegség (vörheny, kanyaró, diftéria, bárányhimlő stb.) adatai a szűrt vízzel, illetve a szüretien vízzel ellátott környezetek adatait vetették össze: „A hagymázra vonatkozólag azonban az mutatkozik, hogy a szüretlen terület esetei nem 2 ,1/3-szor, hanem 5-ször akkora számmal vannak, mint a szűrt víz területén. Ugyanis a hagymáz esetek száma a szűrt területen 191, a szüretlen 959-et tesz ki országos viszonylatban 10 ezer lélekre." „.Tehát már ezen adatok alapján is - bár azok szigorú követelményeknek meg nem felelnek - némi bizonysággal mondhatjuk, hogy a szüretien víz területén uralkodó általános kedvezőtlen tényezők mellett a szüretlen víz élvezetén a hagymázban való megbetegedés veszélyét még különösen emelte és meglehetős valószínűséggel lehet azt is hozzácsatolni, hogy a szüretlen ivóvíz ezen különös befolyása a veszélyt több, mint megkétszerezte. A statisztikai vizsgálat tehát igazolta az orvosi szakférfiak kijelentését". A vízvezeték által elért egészségügyi eredmények megítéléséhez az imént említet két alternatíva természetesen éppen nem egyenértékű. Nagy különbség az, ha abból indulunk ki, hogy a szüretlen víz élvezete a hagymáz terjedését okozta, vagy pedig abból, hogy a szűrt vezetékes víz bevezetése a hagymáz megbetegedést csökkentené. Az előbbi, a vezetéknek elismerését foglalja magába. De lehetséges még mindig az, hogy Budapest külső kerületeinek szüretlen vizű területén a hagymáz ma körülbelül épp oly erősen lép fel, mint évtizedekkel előbb, amikor ott semmiféle vízvezeték, hanem csak rossz kút létezett. Eme kérdésre csak úgy lehetne válaszolni, ha a külső kerületek hagymáz megbetegedéseit a ré-