Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS

A további fejezetcímek a homeopátia egy-egy irányzatát mutatják be: „A Dr. Wilhelm Schüßler féle „biokémiai" kezelés": Wilhelm Heinrich Schüßler (1821-1898) egyes kémiai elemek hiányából következtetett arra, hogy bizonyos „életsók" jelenléte milyen fontos az egészség megőrzésében. 12 „funkcionális életsó"-val kezelt betegeket, és szereit a homeopatás hígítási szabályok szerint adagolta. „Az antropozófikus gyógymód": a Rudolf Steiner (1861-1925) által elindított irányzat az egészséget a testi , a lelki és a szellemi erők egyensúlyának tekinti. A betegség ennek az egységnek a felborulásának tudható be. Tulajdonképpen az antropozófia az a megismerési út, amely a bennünk élő, ható szellemet összeköti a világban működő szellemmel. A homeopátia elvei szerint készült gyógyszerek kiegészülnek más egyéb terápiákkal, melyek a szervezet öngyógyító erejére épülnek. „A fítoterápia - és gyógyszerei": a növényi részek és belőlük előállított készítmények részét képezik a gyógyszeres kezelésnek, a farmakoterápiának. „Hildegard-medicina": Hildegard von Bingen (1098-1179) apátnőről elnevezett Hildegard-medicina egy új kiegészítő gyógymód, amelyet a 20. század 50-es éveiben „fedezett fel" ismét két német orvos, Gottfried Hertzka és Wighard Strehlow, miután az addig csak történészek és teológusok által ismert latin nyelvű Hildegard-müveket német nyelvre lefordította M. Bockeler, H. Schipperges, A. Führkötter és P. Riethe. 1998-ban Hildegard születésének 900. évfordulójára rendezett történeti-kritikai eszmecsere nemcsak széles körben tette ismertté a Hildegard-medicinát, mint komplementer gyógymódot, hanem nagy elismerést is kiváltott ez az eljárás. Mit adhat a ma emberének ez a gyógyító eljárás? Hildegard műveiből olyan kiegyensúlyozott, egészséges életvitel - mai nyelven életmód-tanácsadás, életmód-terápia - bontakozik ki, kezdve a diétától (böjt) a mérsékelt életformáig (belső lelki nyugalom, harmónia önmagunkkal és a világgal), amely önmagában már az egészség megalapozása lehet. Ezen felül Hildegard írásaiból egy természettudományos megfigyelésen alapuló racionális fítoterápia körvonalazódik, amely kitűnő kiegészítő terápiát és gyógyszereket nyújthat nekünk, a késői utódoknak is. „Spagirikus kezelési mód": görög eredetű szóösszetétel. A „szpao", azaz elválaszt-elkülönít valamit valamitől, és az „ageiro", azaz egyesít-egyesül szavak összetételéből származik. Ez arra utal, hogy a gyógykezelés során olyan növényi részeket használnak, amelyekben előbb „szétválasztják" az összetevőket (hamvasztás), majd a „tisztátalan" részek eltávolítása után az értékes alkotóelemeket újra egyesítik. Ennek az irányzatnak a megalapozója Theophrastus von Hohenheim, azaz Paracelsus (1493-1541), akinek a müveiből vették át az elméletet és az eljárást. Paracelcus müveiben a négy alapelemen kívül (tűz, víz, levegő, föld) még három ún. metafizikai elem hatását is leírta: a Merkur, a szellem, melyet a higany testesít meg, a Sulphur azaz a kén, amely a lélekkel azonos, és a Só, vagyis a hamu, amely a testnek felel meg. „A Bach-féle virágterápia": ez az eljárás egy brit orvosról, Edward Bachról (1886-1936) kapta az elnevezést. Elő virágokból állítanak elő forrásvízzel kivonatokat, melyeket szesszel tartósítanak (Bach-eszenciák). A hígítási arány a homeopátiából ismert, de maga a terápia nem a homeopátia elveire épül. „Aromaterápia": illóolajos növényekből előállított illóolaj használatán alapszik. Az ókortól kezdve ismerték és használták az illóolajokat. Alkalmazási területe nagyon kiterjedt: fürdőgyógyászattól kezdve légúti hurutos betegségek kezelésén át a balzsamozásig sok mindenre kiváló lehetőséget nyújt. Lehet használni bedörzsölésekre és masszázsra, belélegzésre egyaránt. A következő három fejezet a távol-keleti gyógymódokat mutatja be: „Az ájurvédikus orvoslás"; „A hagyományos kínai orvoslás"; „KAMPO-medicina". Mindegyik többezer éves életfelfogás és gyógymód-rendszer. Külön filozófiai alapokon álló rendkívül bonyolult szimbólumrendszerre épülnek. A KAMPO-medicina Magyarországon ilyen elnevezés alatt nem ismert, ezért egy rövid magyarázatra szolgál a fogalom. Gyakorlatilag a hagyományos kínai-japán fítoterápia. A Han-dinasztia (Kr.e. 206 - K.r.u. 220) idején terjedt el, és egy tőhangváltás után a Han - „Kan"- „KAM" a szóösszetétel első tagja a Han-dinasztiára utal. A szóösszetétel második tagja a „PO", szintén tőhangváltással eredetileg a „HO" kifejezésre utal, mely egy összetett fogalom: jelenti a technikát (diagnózis), az eljárást (terápia), a bölcsességet (filozófiai rendszer, életmód). A KAMPO­medicina Európában ismertebb gyógymód. A fejezetet az a Dr. Helmut Bacowsky írta, aki a bécsi KAMPO­medicina Európai Akadémiáján (EuroKampo) dolgozik. A könyv utolsó fejezete foglalja össze, hogyan fogadja el a német társadalombiztosítás a nem hagyományos gyógymódokat. A könyv nagy érdeme, hogy a különböző nem hagyományos terápiák bemutatása mellett részletesen megismerkedhetünk kialakulásuk, fejlődésük történetével, képviselőik részletes életrajzával és munkásságával. Ezzel az összefoglalással történeti rálátással értékelhetjük a komplementer gyógymódok és gyógyszerek előnyeit, hátrányait. Ráczkevy Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom