Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

ADATTÁR — DOCUMENTS - PÉTER MIHÁLY: Fogorvosi vonatkozások a „Kerti dolgoknak le-írása" című könyvben

nem lévén, sokat panaszoltak a' Tanítványi ellene". De mivel atyafiságban volt a fejedelemasszonnyal, a kurátorok ellene semmit nem tehettek [1]. Szinnyei szerint tanítványai nem szerették „durva bánásmódja" miatt [18]. Végül ellenfelei azzal vádolták, hogy egyetért a fejedelem ellen szervezkedő urakkal. Bár ez nem volt igaz „ki-ijesztették Erdélyből" [1], Mivel Nadányinak elsősorban nem az életrajzát akarjuk megírni, azért csak utalunk arra, hogy a nagyenyedi kinevezésének körülményeiről, tanári működéséről, tanártársaival (Csernátoni Pál, Csengeri István) és a diákokkal zajló viszályáról, utóbbiak panaszairól, Apafi fejedelem a diákoknak írt válaszleveléről (1671) Szathmáry és Pokoly Írásaiban sok érdekes részlet található [16, 11]. Ezenkívül az Irodalomtörténeti Közleményekben [17] nyolc, teljes terjedelmében közölt levél olvasható, melyeket a diákok különböző illetékes személyekhez küldtek Nadányi elleni panaszokkal (1673-1674). Az itt megjelent kilencedik levelet Nadányi 1693-ban Pápai Páriz Ferencnek, komájának írta. Nadányi nagyenyedi tevékenységével, valamint Kolozsváron őrzött számos kéziratával kapcsolatos értékes adatokat Nagy Géza is közöl [10]. Nadányi családjára és utolsó éveire vonatkozó számottevő adat található Oláhnak a Sárospataki Füzetekben közzétett írásában. Itt olvasható a saját temetésére írt versbe szedett búcsúztatója is [9]. Ezek előrebocsátása után térjünk rá a Nadányi által lefordított könyvre. Az orvostörténeti szempontból is jelentős kötet címlapjáról a következőket olvashatjuk: „Kerti dolgoknak le-írása. Négy könyvekben rendessen bé-foglaltatott: Méllyek közzül az első A' KERTEKNEK Gondviselését, ékesítését, és sok rend-béli titkait mutattya meg: a' második az oltásnak mesterségét adgya élőnkben; az harmadik kerti holmiknek orvos hasznait rendre írjak ki: a ' negyedik a ' kerti holmiknek parajoknak, gyökereknek, gyümölcsöknek, szőlőknek, bornak és húsnak gyönyörűséges állapotban meg-tartásoknak módgyát fejtegeti. Mind ezek gyönyörűséggel és ki-mondhatatlan haszonnal rakvak: sok kiváltképpen való dolgokkal most előszször meg-öregbittettek és világossittattak. Deákul Mizald Antal, Monluciai Orvos Doctor által. Magyarrá penig fordíttattak és sok helyeken továbra-is értelmessebben magyaráztattak NADÁNYI JÁNOS által. Colosvarat. Nyomtattatott Veres-Egyházi Szentyel Mihály által 1669 Esztend. " ( lásd az 1.ábrát). E kötettel, mely mindössze 75 példányban jelent meg, valamint annak kinyomtatási viszontagságos körülményeivel kapcsolatban Szabó, illetve Szabó és Hellebrant munkáira [14, 15], valamint Győry és Spielmann dolgozataira [2, 13] utalunk. Az 526 (VI, VIII) oldal terjedelmű munka (Teleki-Bolyai Könyvtár, jelzete 22.485, mérete 21 cm), tehát négy könyvre tagolódik, melyek közül főleg a harmadik foglalkozik a gyógyászati kérdésekkel. Sorba veszi, főleg a termesztett növényeket, röviden leírja azokat, szükség esetén latin nevüket is megadja, majd felsorolja, hogy milyen tünetekre, betegségekre használhatók. így például a káposzta nyers leve, vagy főzete megtisztítja a rühest, bélpoklost, megvéd a vipera marás ellen, megindítja a hószámot, gyógyítja a süketséget, a tüdőt, a májat, a lépet, „... egyszóval mindenedet egészségessé teszi a' káposzta, ami belül fáj ". Mizaldus a maga korában ismert minden betegségre rendel orvosságot, leggyakrabban a nőgyógyászati bántalmakra. Minket azonban ez alkalommal az érdekel, hogy a szerző milyen fog- és szájbetegségek, illetve tünetek gyógyítására ajánl gyógyszert, s milyent. Fogászati vonatkozású kóros elváltozást 17 félét említ, melyek azonban gyakran átfedik egymást, de azt is nehéz eldönteni, hogy adott kórképnél mire gondolt a szerző, például mikor a „száj nyavalya/f-ról beszél. A kerti holmik orvosi hasznainak felsorolásakor