Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
ADATTÁR — DOCUMENTS - PÉTER MIHÁLY: Fogorvosi vonatkozások a „Kerti dolgoknak le-írása" című könyvben
mintegy 50 alkalommal ajánl orvosságot a száj- és fogbetegségekre. Ezek közül 12-szer nehéz lehelés, 10-szer fogfájás, 6-szor lógó vagy megindult fog, 4-szer szájmosás, 3-szor íny nyavalyái, 2-szer a száj fekély és egy-egy alkalommal száj fakadékai, száj- és nyelvcsap fekélyei, íny puffadása, íny folyása, íny vagy fog rothadása, vérbocsájtó íny, kisded gyermekeknek szájokban eredett apró fekélyek és dagadások, fog nyavalya gyógyítására javasol orvosságot. Más fogorvosi vonatkozású elváltozásokról vagy beavatkozásokról, mint például a fogszúról, fogtömésről, vagy a foghúzásról nem tesz említést. Annak ellenére, hogy a betegségek okaival, és tüneteivel nem foglalkozik, egy helyt megemlíti, hogy: „Ha fogad sok savanyú, vagy hideg holmi étele miatt fogyatkozik Felveti tehát a szokványos humorálpatológiai magyarázat mellett, az exogén tényezők szerepét is a fogszuvasodás etiopatogenézisében. A fogorvoslás céljaira 32 növényt illetve növényi eredetű anyagot említ: izsóp, káposzta, petrezselyem, kövér porcsin, cékla, fokhagyma, tök, földi eper, kék liliom, üröm, napraforgó, olajfa, boróka, citrom, füge, pomagránát, útifű, rózsa, mályva, méhfű, fehér szegfű, márciusi viola, istenfája, kerti ruta, birsalma, szederfa, ánizs, spárga, gyopárfű, mustár, bor, ecet. Az állati eredetű anyagok közül csak a mézet, az ásványiak közül pedig a timsót írja elő. A felsorolt növényeket vagy azok egyes részeit az előírt előkészítés után különböző fogés szájbetegségek illetve tünetek gyógyítására ajánlja. Például: petrezselyem, méhfű, izsóp, üröm, ruta, mályva, kék liliom, ánizs, citrom jó a száj büdössége ellen; spárga gyökere, fokhagyma, kék liliom, napraforgó, füge, cékla, spárga, rózsa, mustár méhserben, földi fenyő olaja, gyantája, füstje fogfájdalmat szünteti; izsóp, rózsa, ruta, mustár, száj mosásra alkalmas; porcsin, tökmag, pomagránát, olajfa gyümölcse és olaja lógó fogat erősíti; rózsa, fehér szekfű, üröm, istenfája, porcsin, földi eper, márciusi viola, útifű, petrezselyem ínyt, szájfekélyt, fakadékot gyógyít. Felsorolunk néhány gyógymód-javaslatot a fogorvoslás területéről: „...a fokhagyma fogfájdalmat megállítja; ha czékla gyökere vizét orrodba szívod, fogad fájdalmát enyhíti; semmi ember lehelletit annyira kedvessé nem teszi, mint ha új petreselymet eszik ember; kék liliom leve a nehéz lehellést eltörli, fözete a fog fájást enyhíti; kövér portsin ha megeszed a' lógó fogókat meg-erösíti, meljel együtt a' száj, és nyelv-tsap fekélyét meggyógyittya, és az íny pufjatságát vizével le-szálitlya". Tehát korának szokványos kezelési eljárásait rendeli. Többnyire csak egy növényi drogot használ, azt azonban több betegségre, tünetre is. Meg kell végül állapítanunk, hogy Nadányi a könyvben foglaltakat nem csak szolgai módon fordította, hanem a fogalmak, mint maga is írja „sok helyeken továbra-is érteim es s ebb en magyaráztattak". Tehát kiegészítéseket, magyarázatokat fűzött az eredeti szöveghez. Sőt azt is megjegyzi, hogy a sok hasznos tanács mellett „. ..vadnak itt nem kevés dogok, a' mellyek magamnak-is nem igen teczenek [...] minden okosság kivül lenni láczanak [...] nem egyebek babonaságnál; mindazáltal tetszet énnékem azt az részit-is éppen ki-irnom, hogy az könyvem valami módon csonkául ki-bocsáttatnak lenni ne lássék ... ". Mint aPrefatio további résziből is kitűnik Nadányinak igen fejlett kritikai érzéke volt, hiszen külhoni egyetemeken széleskörű ismereteket szerzett, maga is már írt számottevő munkákat. Mivel véleményét nem rejtette véka alá, láttuk, hogy sokan nem kedvelték. Kiderül ez könyvének mottójából is: „Nem minden olvasó, s' halgatonak teczem, Nem minden olvasó, s ' halló teczik nékem ". Lehetett azonban más probléma is körülötte.
