Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - OFFNER, Robert: Die Rolle der Universität Erfurt in der Ausbildung ungarländischer Mediziner (1521-1816). — Az erfurti egyetem jelentősége a magyarországi orvosok képzésében (1521-1816)

Wiegand (1963): F. Wiegand: Namensverzeichnis zur allgemeinen Studentenmatrikel der ehemaligen Universität Erfurt für die Zeit von 1637 bis 1816. Teil 2. In: BGUE, 10. (1963)13-167. Winkler (1960): H. Winkler: Die Bedeutung der Erfurter medizinischen Fakultät, dargestellt an den Doktorpromotionen der Jahre 1392-1816. In: BGUE, 7. (1960) 61-66. Wittstock / Sienert (1997): J. Wittstock, S. Sienerth: Die deutsche Literatur Siebenbürgens. Von den Anfangen bis 1848. Bd 1. München, 1997. 286; ROBERT OFFNER, MD Arzt für Tramfusionsmedizin Nobelstrasse 4 D-95469 Speichersdorf r.offner@t-online.de ÖSSZEFOGLALÁS A szerző az erfurti egyetemen járt, illetve végzett magyarországi származású orvostanhallgatók névsorát állította össze. Tevékenységük elemzésének eredményeképpen az alábbi következtetésekre jut: Az erfurti egyetem a puszta számokat tekintve jelentős szerepet játszott a 18. századi magyarországi és erdélyi orvosok képzésében. Bizonyítható, hogy már az erfurti egyetem virágkorában, 1520 előtt is jártak magyarországi, illetve erdélyi hallgatók az egyetemen, 1521 és 1816 között pedig 19 magyarországi és 5 erdélyi hallgató neve regisztrálható (ez a korábbi irodalmi adatokhoz képest új megállapítás!) A 16-18. században mindössze 5 beiratkozásra van adat, az egyetemlátogatások zöme tehát a 18. századra esik Ebben az időszakban a magyarországi-erdélyi orvostanhallgatók (11), illetve orvosi doktorátusok (10) aránya a beiratkozott hallgatók számához képest igen magas, a legmagasabb az összes németországi, svájci és németalföldi egyetem között! Ennek magyarázata - a szerző szerint - részint az osztrák-porosz háború miatt kialakult kedvezőtlen politikai körülményekben, részint pedig abban a tényben kereshető, hogy Erfurtban olcsón, gyorsan és könnyen lehetett promoveálni. Az itt írt, megvédett, avagy csak benyújtott disszertációk színvonala azonban nem túl magas, az oktatás szintje pedig relatíve alacsony volt: a legtöbb doktorandus nem itt tanult, csupán doktorálni költözött Erfurtba. Megállapítható tehát, hogy a viszonylag nagyszámú erfurti orvosi diploma ellenére a magyar és erdélyi orvosképzésben az erfurti egyetem szerepe inkább csak formálisnak, tartalmában azonban elhanyagolhatónak tekinthető, főleg ha a korabeli leghaladóbb szellemű európai egyetemek orvosi karainak jelentőségére gondolunk a magyarországi orvosképzés szempontjából.