Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

ADATTÁR — DOCUMENTS - KAPRONCZAY Károly: Viktor Babes élete és munkássága

1893-ban a Román Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. 1896-tól haláláig szerkesztette az Archives des Seiendes Médicales, valamint 1891-től a Romania Médicale és az általa a\an\loil Analelor Instit. de Bacteriologica c. folyóiratokat 1926. október 19-én hunyt el Bukarestben. Haláláról majd minden romániai, magyar és külföldi szaksajtó beszámolt. A Temesvári Hírlapban is megemlékezett róla egy magyar orvos 1926. október 21-én. Leírja többek között, hogy amikor 1921-ben Babesnél szakvizsgára jelentkezett és Babes áttanulmányozta addigi bizonyítványait, és az idős profeszszor meglátva Preisz Hugó budapesti professzor véleményét, csak annyit mondott magyarul: „akit Preisz barátom így értékelt, annak nem kell nálam vizsgáznia^. Szakirodalmi munkásságának tükre Babes első tudományos közleményein még erősen érződött Scheuthauer szellemi hatása, akárcsak a klasszikus bécsi kórbonctani iskola hagyományai: elsősorban a fejlődési rendellenességek, az agyrostozattan és a paraziták kóros elváltozásainak akkori teóriái. Első tudományos közleményei - A világra hozott fiiggérbillentyű elégtelenségének egy sajátos alakjáról; A szívbéli sövény rendellenességének egy sajátos alakjáról; Egy, az emberi hashártyában talált féregről; A gerincagy oldalkötegének keményedése párosulva a hátsó kötegek kemény édesével, vagy az Öröklött bujasenyves eset górcsövi vizsgálata

6 címmel mind ezt az iskolát tükrözi. 1880-tól - mint már említettük, Scheuthauer ösztönzésére figyelme a bakteriológia felé fordult, miközben folytatta kórbonctani vizsgálódásait és szakirodalmi tevékenységét. 1881-ben jelent meg Babes tollából a Természettudományi Közlönyben A betegség okozó baktériumokról c. tanulmánya,

7 amelynek szemlélete időállónak bizonyult. Az 1880-as években megjelent közleményei önálló kutatásokon nyugvó bakteriológiai publikációk. 1885-ben Párizsban jelent meg Cornillal együtt írott könyve Les bactéries et leur rôle dans l'etiologie, l'anatomie et histologie pathologique des maladies infectieuses, amely az orvosi szakirodalomban az első rendszeres orvosi bakteriológiai munka volt. A könyv előszavában Cornil kijelentette, Babes érdeme, hogy a bakteriológiát a fertőző betegségek és a kórbonctan szemszögéből tárgyalták, hiszen szerzőtársának különösen nagy ismeretanyaga volt e téren klinikai és kórbonctani intézeti gyakorlatából. A Cornil-Babes-féle bakteriológiát klasszikus munkának kell tekintenünk, mert mind a bakteriológia, mind pedig a medicina történetében korszaknyitó alapvetésnek számít. Valójában ezt követte 1886-ban A bakteriológia rövid tankönyve c. magyar nyelvű munkája, amely a magyar nyelvű szakirodalomban az első összefoglaló munka volt. 1886-ban - amikor Pasteur mellett Párizsban a veszettség ellen egy oltóanyag lehetőségét vizsgálta - figyelme az immunológia felé fordult. Pasteur után Babes volt a veszettség kérdésének egyik legavatottabb korabeli szakértője. Az immunológia terén végzett kísérleteivel még Behring és Kitasato előtt megalapozta a passziv-immunizáció módszerét és kísérleti úton bebizonyította annak hatékonyságát. Részben Babes kutatásai is hozzájárultak Behring és Kitasato szérumgyártással kapcsolatos eredményeihez. Már említettük a szarvasmarhák hemoglobinuriája kórokozójával kapcsolatos felfedezéseit, a 6 Babes V.: Öröklött bujasenyv eset vizsgálata. Orvosi Hetilap, 20. (1877) 41. 7 Babes V.: A betegségokozó baktériumokról. Természettudományi Közlöny, 12. (1881) 233-244.