Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - FAZEKAS Tamás: Rusznyák István szegedi belgyógyászati klinikája
létre. Szenvedélye volt a kutatómunka, s személyiségének varázsával, tudományszeretetével át tudta plántálni tanítványaiba az állatkísérletezés iránti igényt. Gondolkozását, gyógyító tevékenységét és emberi megnyilvánulásait bölcs derű és humanizmus hatotta át. A szegedi fakultásra 1938-ban beiratkozó Földi Mihály (* 1920) externista medikusként - ma úgy mondanánk, tudományos diákkörösként - a klinikán dolgozott, s amikor csak tehette, részt vett Rusznyák „nagyvizitjein". így emlékezik: „Kivétel nélkül minden beteggel kedves volt Rusznyák, de a nagy élményt az jelentette a 'sleppnek', ha diagnosztikai vagy terápiás szempontból probléma merült fel. Ilyenkor az idő nem számított; részletesen meghallgatta az anamnézist, átnézte a leleteket és gondosan megvizsgálta a beteget és ha szavaival új irányt szabott meg, azt sohasem tette úgy, hogy a referáló tanársegédet megszégyenítette volna.... Problematikus esetekkel kapcsolatban a folyosón sokszor hosszas, tanulságos, élvezetes megbeszélést tartott... Élményt jelentettek a hetente megtartott referáló ülések. A folyóiratok alapján Rusznyák megbízott orvosokat, hogy olvassák el a kijelölt cikkeket és kommentálják azokat. Saját hozzászólásai nagy tudásáról és kritikai képességéről tettek tanúbizonyságot. " Korányi András is említette, hogy Rusznyák, a Korányi-klinika gyakorlatát átvéve, meghonosította Szegeden a hetenkénti folyóirat-referáló üléseket. Lebilincselő, tanulságos előadásaival bűvöletbe ejtette a medikusokat, akik zsúfolásig megtöltötték a tanterem padsorait. Földi szavaival: „Logikusan felépített, választékos, nyomdakész mondatai, kedves modora - mind a tantermi asszisztens, mind a bemutatásra kerülő betegek felé - lenyűgözőek voltak. Első előadása után - szokása szerint a hastífusszal kezdte - már elhatároztam, hogy belgyógyász leszek. " Földi arról is beszámolt, hogy Rusznyák, miután közölte, hogy clearance-vizsgálatokat kell végeznie kutyákon, átvitte a könyvtárba és személyesen megmutatta, hogyan kell irodalmi adatokat keresni. Pipájával a kezében gyakran járta körbe a laboratóriumokat és érdeklődött a kutatómunka legfrissebb eredményei után. Az 1931/32. évi tanrend szerint Rusznyák helyettese az erdélyi szász származású, Jancsó-tanítvány, Engel Rudolf magántanár, címzetes adjunktus (1894-1945) volt, aki az új klinikatelep létesítése alkalmából (még Jancsó kérésére) részletesen összefoglalta a kolozsvári-szegedi belgyógyászati klinika 1872-1930 közötti történetét. Tanársegédei vitéz Varga Lajos, Ajtay Gyula és Forfota Erich, c. tanársegéd Radványi Géza, díjazott gyakornokok Berkesyné Simon Irén, Armentano Lajos és Korányi András, díjtalan gyakornok Weinmann Mária, Albeker István, Tószöghy Aladár, Lippay Cecilia, Gottwald László és Karády István. A Rusznyák klinikaigazgatói kinevezésében fontos szerepet játszó Korányi András neve az 1931/32. és 1932/33. évi tanrendben egyaránt szerepel, de memoárkötetéből (Emléktöredékek, 1995.) megtudhatjuk, hogy - közel két és fél éves külföldi tanulmányútról hazatérve - csak 1933. szept. l-jén állt Szegeden munkába. A '30-as évek közepén Rusznyák engedélyével Kylin professzor meghívására fél évig a svédországi Jönköping kórházában végzett kutatómunkát. A magántanári habilitáció (Az anyagcsere betegségek pathológiája. 1936) és Engel Rudolf kassai főorvosi kinevezése (1939) után a klinika második embere lett. Rusznyák Szegedre érkezve senkit sem küldött el a klinikáról. Azok, akik nem voltak képesek arra, hogy a nagystílű irányítás mellett tehetségük legjavát adják, fokozatosan lemorzsolódtak és távoztak. Több forrásból tudjuk, hogy Rusznyákot a pénz és a magánpraxis nem érdekelte, a nála vizsgálatra jelentkező betegeket következetesen Korányi Andráshoz irányította.
