Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - JÓZSA László: Beteg uralkodók Bizánc trónján
Némely történetíró megjegyzi, hogy a császár "bélcsavarodást" kapott, száján keresztül bélsarat hányt és rövidesen meghalt (Lascaratos és mtsa 1999). A szűkszavú feljegyzés elégséges annak megállapítására, hogy a császárnak bélelzáródása (ileus mechanicus) keletkezett, ám ennek oka nem deríthető ki. Phókasz (602-610) A hadsereg lázadása juttatta trónra a műveletlen altisztet, 602 őszén. Elődjét, Maurikioszt a fővárosi felkelés taszította le, Phókaszt pedig megkoronázták. Hamarosan véres terrort vezetett be, a hangulat ellene fordult és Hérakleiosz 610-ben megfosztotta trónjától. Leó Grammatikosz (8. század) duhaj, részeges nagyivónak mutatja be Phókaszt. Uralkodása második évében fájdalmas ízületi duzzanata jelentkezett, amit köszvénynek véltek. Az orvosi kezelés hatástalansága miatt a császár Szükeóni Szt. Theodóroszhoz folyamodott segítségért, aki azt kérte cserébe, hogy hagyjon fel a zsarnokoskodással. Úgy tűnik a szent közbenjárása használt, a császár állapota rendeződött, ám amikor panaszai megszűntek elfeledte ígéretét. A szegényes kórrajzi adatokból valószínűsíthető, hogy egy alkalommal köszvényes roham zajlott le a középkorú uralkodónál. Hérakliosz (610-641) "A Birodalom egyik legtehetségesebb császára", hosszan uralkodott (Ostrogorsky 2001), élete is hosszúra, több mint hetven esztendőre nyúlt, annak ellenére, hogy születésétől haláláig szinte folyton betegeskedett. Hérakliosz a karthágói flotta parancsnokának fia, maga is admirális, aki az észak-afrikai tartományok felkelésének élére állt, s 610 októberében Konstantinápolyban döntötte meg Phókasz rémuralmát. Koronázása napján (610 október 5) feleségül vette Fabia Eudókiát, aki rövid házasságuk alatt a későbbi ///. Konsztantinoszt szülte. Eudókia azonban súlyos, veleszületett epilepsziában szenvedett és pár hónappal fia világra jötte után (612-ben) elhunyt (Jeanselme 1924). Ettől kezdve Hérakliosz családi élete tragédiák sorozatából állott. A gyászév letelte után az egyház, az arisztokrácia és a köznép tiltakozása ellenére házasságot kötött unokahúgával, Martinával. Az ortodox papság vérfertőzőnek tartotta nászukat és gondoskodott arról, hogy a főváros népe meggyülölje az asszonyt. A házaspár összhangja, szeretete kölcsönös, Martina viselősen is elkísérte férjét hadjárataira. Kilenc gyermekük közül négy csecsemőkorban meghalt, további két fiúk pedig "nyomorékon" jött világra 4 . A papság és a nép Isten büntetését látta mindebben. Hérakliosz maga is fejlődési rendellenességgel született, húgycsövének distal is szakasza nem záródott a makkon és a pénisz egy részén (epispadiasis). Hímtagja rövid és vaskos, háti oldala felé görbült, de ez sem merevedési zavarral, sem nemzési képtelenséggel nem járt, vizelési panaszai viszont lehettek. A nyitott húgycső kedvező lehetőséget biztosított a vizeletelválasztó és kivezető rendszer fertőződéséhez. Több alkalommal fellángolt az idült vesemedence-gyulladása, lázas, gennyvizeléses periódusokkal (Lascaratos és mtsai 1995). Végül veseelégtelenség, vese eredetű általános vizenyö, hasvízkór, vetett véget életének. 4 Nem tudni pontosan mit értenek a történetírók a nyomorék kifejezésükön, részletesebb leírás nem maradt fent ezért mindössze annyi valószínűsíthető, hogy valamilyen súlyosabb rendellenességgel születhettek.
