Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - JÓZSA László: Beteg uralkodók Bizánc trónján
BETEG CSÁSZÁROK BIZÁNC TRÓNJÁN JÓZSA LÁSZLÓ A Kelet-Római Birodalom tizenegy évszázados történetében több mint százhúsz uralkodó 1 foglalta el rövidebb-hosszabb időre a trónt. Néhányuknak évtizedek, másoknak csak 3-4 hónap jutott. A császárok kétharmada gyilkosság áldozataként, vagy megvakítva, megcsonkítva végezte életét, míg páran "csupán" száműzetésben, vagy kolostorba kényszerítve haltak meg. Ugyancsak nagy azoknak a száma, akik a harcmezőn, vagy valamilyen baleset következtében hunytak el. A császárok nem egészen egyharmada halt meg természetes halállal. Nincsen semmiféle szabályosság abban, hogy egyik császár bajairól miért készült annyi feljegyzés, míg másokról semmi, vagy legföljebb egyetlen, odavetett mondat. Úgy tűnik, hogy a történetírókat, - néhány ritka kivételtől eltekintve, - nem érdekelte a császár betegsége, még kevésbé fordítottak figyelmet az udvari arisztokrácia bajaira. A középosztály és az alsóbb néprétegek kórképeiről pedig alig találni adatot. Olykor pontos a kórtörténet, könnyen megállapítható a (mai) diagnózis, másszor semmitmondó feljegyzések maradtak ránk az uralkodókról. Érdekes módon nem az orvosi irodalom, hanem a (Bizáncban annyira népszerű) történetírás, az emlékiratok, és a hagiografikus 2 kódexek őrizték meg a császárok kórrajzát. /. Konsztansz (337-350) Nagy Konsztantinosz császár testvére, a Birodalom nyugati részének uralkodója, élete jó részét Konstantinápolyban töltötte. Életrajzáról, betegségeiről is a bizánci irodalomból értesülünk. Sok évszázaddal később, a 12. század közepén Zónarasz számolt be Konstans alkatáról, betegségeiről 3 . A császár köpcös termetű, elhízott ember volt, étvágya és kéj vágya csillapíthatatlan. Zónarasz szerint szexuális kicsapongásai, túlhajszolt életmódja okozta fáradalmait, és kövérsége miatt keletkeztek ízületi panaszai. Uralkodása utolsó 8-10 évé' Az uralkodók számát eltérően adják meg a kutatók, aszerint, hogy hány császárt, társ- és ellencsászárt, a hadsereg ideig-óráig ünnepelt jelöltjeit veszik számításba. A nyilvántartott császárok száma, a bizánci történelemmel foglalkozó munkákban 86 és 124 között váltakozik. 2 A hagiográfiai irodalom a szentek, kiemelkedő egyházi személyek életével foglalkozó legendák, több-kevesebb valóságot is tartalmazó feljegyzések gyűjteménye. Nemcsak ebben a részben, hanem más fejezetekben is gyakran kell ezekre hivatkoznom. 3 Zónarasz fonásait nem ismerjük, ám jólértesültségét bizonyítja, hogy más császárokról szóló feljegyzései több forrásból is igazolhatók, híradását hitelesnek lehet elfogadni.
