Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - NAGY Richárd: A görög-arab medicina dietétikájának legfontosabb forrásai
5. Ibn Baitar (Abú Muhammad Abdullah Ibn Ahmad Ibn Al-Bajtár) Malagában született a 12. század végén, 1248-ban, Damaszkuszban halt meg. Nagy utazásokat tett Észak-Afrikában, Kisázsiában, Szíriában, Egyiptomban. Összegyűjtött és személyesen vizsgált meg minden gyógyszerként, élelmiszerként felhasznált anyagot, feljegyezte azok neveit különböző nyelveken. Egyiptomban Al-Kámil szultán főbotanikussá nevezte ki. A hispániai 13 lángelmék egyike (Avenzoar, Averroes és tanítványa, Majmonidész mellett). Két nagyszerű könyvvel gazdagította a világot: az első Dioszkuridész gyógyszerkönyveinek kommentárja. Sokáig elveszettnek hitték, majd 1955-ben Mekka egyik könyvtárában felbukkant egy ép, gondosan írt, remek kézirat. A nagy göttingai orientalista, Albert Dietrich dolgozta fel, a mű az Akadémiai Könyvtárban hozzáférhető, folyóiratkét van nyilvántartva. Katalógusszám: 303.611 (D.F.191). Legismertebb, legtöbbet forgatott, ma is rendszeresen kiadott műve az Egyes gyógyszerek és élelmiszerek gyűjteménye (Kitáb al-dzsámia-l-mufradát al-advía va-l-aghdía). Az arab diététika és gyógyszertan legismertebb könyve. Több mint 260 forrást 14 használt fel, saját, óriási tapasztalata mellett. Rhazes nagyszerű könyvét a táplálékokról (ld. ott) a szerző teljes egészében feldolgozta. Úgyszólván egyetlen saját mondata nincs benne, ám az idézetek kiválasztása és összeállítása tökéletes szaktudást bizonyít. 6. Al-Dzsauzía (Ibn Kaijim) 14. századi teológus, majdnem hetvenkötetnyi teológiai mű szerzője, a szabad véleményt és analógiát elutasító, a Koránt szó szerint értelmező, Ibn Hanbal nevéből máig hanbalitának nevezett jogi iskola képviselője. Ez a négy nagy muszlim jogi irányzat egyike. Két érdekes, sőt, furcsa könyv szerzője. Az egyik a Gyógyszerek gyógyszerének könyve, amely a Korán titkos varázserejéről szól, a másik a Kitáb at-tibb an-nabavijj, a Prófétai medicina könyve. Ez utóbbi nagy jelentőségű. Egyfelől azért, mert rengeteg példányban forog közkézen az arab világban, mély benyomást gyakorolva a népi kultúrára is. Bármely piacon fillérekért megkapható. Másik jelentősége, hogy rendkívül érdekes, színes egyvelege a galénoszi medicinának (őt név szerint idézi) és az arab beduin népi medicinának, vallásos köntösbe öltöztetve. A modern kiadások jegyzetei fokozzák az élvezetet: a legmodernebb orvosi felfedezések és fogalmak tucatjairól próbálják bebizonyítani, hogy benne foglaltatnak a Koránban, csak ügyesen kell olvasni. Ha az olvasó elfogulatlanul közelíti meg, rendkívül élvezetes olvasmány. 13 Az arabok hétszáz éves ibériai uralma a történelem egyik legszebb fejezete. Az andalúz szerelmi lírából fejlődött ki a provanszál trubadúrköltészet. (Federico Garcia Lorca, a 20. század egyik legnagyobb költője, az arab lírából táplálkozott. Az arab kultúrát kitűnően ismerő Faludy György számos verse is spanyol-arab ihletésre született). A kertkultúra és az építészet lenyűgöző. Európa első egyetemei itt létesültek, a három monoteista vallás követői (ahl al-kitáb, a könyv népe) számára egyaránt hozzáférhető volt az oktatás, a kor legmagasabb színvonalán. A lakosság nyelve minden erőszak nélkül lassan az arab lett: arab nyelvű evangéliumot és tórát használtak a templomokban és zsinagógákban. Az első héber nyelvtan is itt keletkezett, arab mintára, arab szakszókinccsel. A csillagok, kémiai anyagok, matematikai fogalmak arab nevei a mai nyelvekben mindennél őszintébben vallanak erről a korszakról. 14 A forrásanalízist nem más, mint a muszlim medicina egyik legnagyobb szakértője, Manfred Ullmann végezte el.
