Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - PÁSZTOR Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője
Észak-Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolása után, 1940 októberében, a Ferenc József Egyetem visszatelepült Kolozsvárra. A kolozsvári Ideg- és Elmeklinika vezetését Miskolczy profeszszor vette át. Egyik legelső tevékenysége volt az önálló idegsebészeti osztály megteremtése, amelynek vezetésére Környey István adjunktust nevezte ki. Ezzel létrejött Európa negyedik önálló idegsebészeti osztálya, amelyet 1942. június 3-án nyitottak meg ünnepélyes keretek között, nemzetközi szaktekintélyek részvételével. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy Miskolczy professzor bölcs előrelátó szakmai intézkedéseivel milyen biztos alapot teremtett a modern neurológia kialakulásához hazánkban. Gondoskodott arról, hogy klinikája és az idegsebészeti osztály rendelkezzék mindazokkal a diagnosztikus lehetőségekkel, amelyeket a kor színvonala megkövetelt. Személyesen "mesélte el" nekem is egy korszerű, az idegsebészeti diagnosztika számára nélkülözhetetlen röntgenkészülék vásárlásának történetét. Ugyanis a felsőbb hatóságok engedélye nélkül rendelte meg a Lysholm-készüléket, és amikor ezért a miniszter felelősségre vonta, vállalta annak anyagi következményeit. Ezt a nagyvonalú gesztust viszont a kormány nem fogadhatta el. Miskolczy professzor szakmai tekintélyének és nemzetközi elismertségének szinte egyenes következménye volt, hogy őt választották meg az egyetem Klinikai Bizottságának elnökéül, 1940-1943 között ő volt a Kolozsvári Egyetemnek a magyar országgyűlés felsőházába delegált tagja. Mint említettük, 1945 márciusában a román közigazgatás átvette a hatalmat Észak -Erdélyben, a magyar egyetem orvosi fakultásának pedig Marosvásárhelyre kellett költöznie. Az áttelepítés pozitívuma volt, hogy a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészi képzés folytatódhatott, hátránya viszont, hogy kikerült a nagy egyetemi közösségből, elvesztette szoros kapcsolatát a többi diszciplínával, a gazdag szakkönyvtártól és az egyetemi diákközösség egymást kölcsönösen segítő hatásától. Marosvásárhelyt az elmeklinika vezetését Csiky Kálmánra, az önálló tanszékké alakult idegsebészet vezetését pedig, Környey Magyarországra való távozása után, Andrásofszky Tibona. bízta. Szakmai munkásságát a román állam díjakkal ismerte el, 1955-ben pedig a Román Tudományos Akadémia Marosvásárhelyt létesített kutatócentrumának vezetőjévé nevezte ki. Szélesebb társadalmi rétegek felé is szükség volt néha nyilvános szereplésekre az egyetem érdekében,. Az orvosegyetem Marosvásárhelyre telepítése után Miskolczy professzor lakossági fórumokon tartott előadásokat "Egyetem és város", "Az egyetem hivatása" címmel. Beszédeiben kifejtette, hogy a városnak is jelentős kulturális és anyagi hasznot jelent egy egyetem jelenléte, de az egyetem is hálás a város támogatásáért. 1964-ben az Orvostovábbképző Intézet meghívására a neurológiai tanszéket elfogadta és 24 évi távollét után hazatért. Az akkor 70 éves orvostanár még további öt évig nagyon aktív tagja volt a magyar Ideg- Elmegyógyászok Társaságának. Hazai és nemzetközi elismertsége Az idegrendszeren végzett morfológiai és fiziológiai alapkutatásainak elismeréseként, valamint az ideg és elmeorvoslás tudományában elért eredményeit méltányolva, 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező 12 , 1946-ban pedig rendes tagjává 13 választotta. A 12 Székfoglaló előadása: A neuron-elmélet kóriani megvilágításban. 13 Az MTA rendes tagsági székfoglalóját 1948-ban Környey István olvasta fel. mivel hazautazása Marosvásárhelyről akadályokba ütközött.
