Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - SEBESTYÉN Gyula: Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába

resztúron 1895-ben. Az 1848-49-es szabadságharc idején önkéntes honvédorvosi szolgálatot teljesített. A fehéregyházi ütközetben ö látta Petőfi Sándort utoljára. Mint az ütközet szemtanúja, számos adatot szolgáltatott Petőfi eltűnésének körülményeiről. Lengyel József orvosi munkássága eléggé széleskörű volt. Sebész-orvosi teendői mellett Udvarhelyszék alorvosaként rendszeresen végzi gyógyszertári vizitációit (inspekcióit) Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. A székelykeresztúri Tanítóképzőben díjmentesen egészségtant tanít. Lengyel József honvédorvosi szolgálata idején Dánosi János nevű borbély "sebészkedett": ficamokat, tört végtagokat rögzített, fogat húzott. 1851-ben Lengyel Sámuel - Lengyel József testvére - is Keresztúrra jött mint gyógyszerész, és megnyitja a város első gyógyszertárát. Ugyancsak ebben az évben nyit újabb gyógyszertárat egy Esti nevű úr, akiről többet nem tudunk. Annál többet tudunk viszont utódjáról, Jáger Viktor-ró\, aki Esti patikus segédje volt. 0 később feleségül vette Esti özvegyét, és tovább vitte, gyarapította Esti örökségét, virágzó gyógyszertárat vezetve. A Jáger család valóságos gyógyszerészdinasztiát jelentett. Mindkét fia, Jáger Jenő és ifj. Jáger Viktor, évtizedeken keresztül a városnak és környékének hírneves gyógyszertárosai voltak. Mindkettő tisztes kort ért meg, részük volt a második világháború után a szétzilált gyógyszertár újjászervezésében, s később, mint a patika államosított intézményében alkalmazott gyógyszerészek működtek agg korukig. A Jáger-gyógyszertárban albérlőként még három gyógyszerész dolgozott; mindhárom szász vidékről került ide, Stramm, Cerbes és Ajvász. Róluk többet nem tudunk. A városi gyógyszertár 1889-ben a város újabb egészségügyi színvonal-emelkedés szemtanúja. Ebben az évben nevezik ki körorvosnak Lengyel Árpád-oí, aki közeli rokona Lengyel Józsefnek. 0 negyvenöt éven keresztül szolgálta hűséggel a székely népet. Meghalt 1945-ben. Lengyel Árpáddal szinte egy időben foglalja el körzeti orvosi állását Jankovich Pál. 0 iskolaorvosi teendőket is ellát, míg Lengyel Árpád betegsegélyzői orvosi kinevezést is kap. Ekkor kezd praktizálni Perczel Ella okleveles védőnő is. Az egészségügyi személyzet szaporodásával arányosan az iskolai egészségügy is előbbre lépett. Tágabb teret kap a tanulóifjúság egészségügyi nevelése. E tárgy előadója Jankovich Pál, aki egyben középiskolai tanár is. A századelői közegészségügyi állapotokról még mindig nem sok jót olvashatunk a korabeli sajtóban és egyéb dokumentumokban, ami különösen jellemző a Székelyföldre. Ezt írja Bözödi György Székely bánja című könyvében. "A székelység húsz százalékának táplálkozása nem kielégítő. A búzát, rozsot, árpát kupánként a boltba hordják pálinkáért. Az iskolás gyermekek között nagy számmal vannak olyanok, akiknek naponkénti tápláléka egy-két darab rozs- vagy árpakenyér, kevés rántott káposzta vagy saláta, főtt krumpli, zsír nélküli reszelt- vagy laskaleves. Es e gyenge táplálkozás hű kísérője a pálinka. A táplálék hiányossága miatt a székely napszámosok a nehéz munkában túlerőitetődnek, korán megöregednek, ivadékaik elsatnyulnak. A lakásviszonyok szintén rosszak. A lakóházak 25 százaléka egyetlen fűthető szobából és pitvarból áll, és kb. 65 százaléka nedves, szűk, rosszul szellőztethető, földes talajú. Sajnos ezek a viszonyok azóta, 30-40 év alatt is keveset változtak." Ezt támasztja alá Barabás Endre 1904-ben megjelent könyve is, aki Udvarhely vármegye közgazdasági leírása cím alatt a következőket írja: "Udvarhely megye lakosainak szá-