Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kóczián Mária - Kölnéi Lívia: A homeopátiás gyógyítás története Magyarországon
A HOMEOPÁTIÁS GYÓGYÍTÁS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1820-1990 KÓCZIÁN MÁRIA - KÖLNÉI LÍVIA 1. Az új gyógymód elterjedése Magyarországon - 1820-as évek A homeopátia hamar lelkes hívekre talált Magyarországon is, amely a Habsburg Birodalom részeként közvetlen kulturális kapcsolatokat tartott fenn a német nyelvterülettel. Az értelmiségiek, köztük az orvosok gyakran utaztak németországi tanulmányutakra, így szinte születésekor találkozhattak az új gyógyítási elvvel. A „homöopathiá"-t „hasonszem'észeí'nek fordították, s ezt az elnevezést egészen a 19. század végéig használták. Az első homeopata nemzedék tekintélyes tagja volt Bakody József, Forgó György?, Attomyr József Almási Balogh Pál. Ehhez az első generációhoz tartozott, de a homeopátiával csak később, az 1830-as években ismerkedett meg Kovách Pál, Argenti Döme, Moskowitz Mór, Vezekényi Horner István, Ivanovich András, Hausmann Ferenc. A 19. sz. első évtizedeiben még lehetőségük nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefről, Kovách Pálról, Moskowitz Mórról és Almási Balogh Pálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemann személyes hatására váltak elkötelezett homeopatává. Almási Balogh Pál így írt 1825-ben a találkozásukról:,,Kíváncsian függöttek szemeim a híres öregnek képén és ajkán, midőn az általa felfedezett új gyógyítás módját fejtegette, s az orvosi tudományban eleitől fogva kétkedő lelkem (...) éledett, midőn egyszer valahára a tiszta tapasztalásnak szerény tanításait hallá. (...) Hahnemannal első együttlétem alatt, állhatatos elhatározást eszközölt jövendőbeli orvosi pályámnak. " (Némethoni napló, 1825. Kézirat) A homeopátia eszméinek Magyarországra áramlását segítették az itt állomásozó osztrák katonaorvosok is. Közülük többen Bécsben ismerték meg az új gyógymódot és felkeltették az érdeklődést több magyar orvosban. A hazai orvosok személyes döntésében segített az is, amikor magukon vagy családtagjaikon tapasztalták a homeopátiás szerek jó hatását. Ez a folyamat figyelhető meg pl. Vezekényi Horner István, a gyöngyösi kórház későbbi igazgatója homeopatává válásának történetében. Mások az új gyógyító módszer híre és az itthon hozzáférhető szakirodalom hatására döntöttek úgy, hogy kipróbálják a gyakorlatban. Ezek a személyes döntések egész életükre kihatottak. Nem csupán orvosi működésüket változtatták meg ezzel, hiszen a laikusok körében hamar szimpátia ébredt a,,szelíd gyógymód" iránt, szakmai körökben azonban hitetlenkedéssel és elutasítással találkoztak.
