Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
ADATTÁR - DOCUMENTS - Kapronczay Károly: Egy legenda nyomán - a zirci Semmelweisek
hette fel Horváth Konstantin érdeklődését, aki 1901-ben megjelent könyvében részletesen feldolgozta Zirc és német ajkú lakosságának történetét. Zircen 1701-ben történt az első német betelepítés az egész 18. században folyamatosan nyomon követhető. Az egykori anyakönyvek szerint a német telepesek Sziléziából, Türingiából, Windesgratzból, Wilhelmburgból, Brandenburgból, Hartkirchenből, Hitzingből, Hollenbachból, Iglauból, Koburgból Landshutból és Rüchendorfból érkeztek, valamennyien katolikusok voltak. A Semmelweis név itt a 18. század második felében tűnik fel először: 1761-ben keresztelték meg Semmelweis Józsefet, György fiát. Az apa születési és származási helye nincs jelölve, bár ez akkor nem volt előírás, a későbbiekben is rendezetlenül - gyakran az anyakönyvet vezető tetszésének megfelelően - történt. A Semmelweis család vonatkozásában Horváth Konstantin is bizonytalan volt, származási helyét nem tudta megjelölni. A házassági anyakönyvekből az is kitűnt, hogy ez a Semmelweis család gyakran összeházasodott a Moser, a Taufei (Teufel, Tejfel), a Polák, a Mühlpercl, a Henning, a Hehling famíliákkal, illetve azok Semmelweis nevű leányokat vettek feleségül. A Semmelweis családban gyakran szerepelt a Mátyás, a Mihály, a György, az Antal, a Ferdinánd, a Rudolf keresztnév, amelyeket nem találunk meg a kismartoni Semmelweis családban, bár egyezést jelent a József a János, az Anna, a Mária, a Júlia, a Terézia név, amit „divat névnek" is tarthatunk. Véletlenül sincs a zirci Semmelweis családban Bertalan, Ignác, Fülöp, Ágoston, Pál, Péter, ami Semmelweis Ignác családjában gyakori. A keresztnevek adása is bizonyos családi hagyományokat tükröz, apák, nagyapák, kedves rokonok emlékét is így kívánták megörökíteni. A közel negyvenezres lakosságú Pesten és Budán az 1820-as években több Semmelweis élt, feltehetően tudtak egymásról, ismerhették a másikat. Ez történhetett 1851-ben, amikor Semmelweis Ignác, ismert orvosként visszatért Pestre, ami még nem indokolhatta a „zirci" Semmelweisek körében a rokonság feltételezését. Erre indokot csak a 19. század utolsó évtizedeiben feltételezhetnénk, amikor Semmelweis Ignác valóban híressé vált a nemzet dicsősége lett. A „rejtélyt" valóban máshol kell keresni. Semmelweis Ignác legidősebb fivére, József 1812. március 12-én született Budán és 1860. március 29-én hunyt el Pesten: Kereskedő lett, előbb apja üzletében segédkezett, de 1842. június 27-én Pesten megnyitotta a „Cukorsüveg" nevü fűszer- és gyarmatárú kereskedését a Hatvani és az Újvilág utca sarkán, szemben az orvosi kar épületével. Jeles és hites üzlet volt, több segéddel és inassal dolgozott. Apja halála (1 846) után - a családi örökség rá eső részéből - bővítette üzletét, máshol is kereskedéseket nyitott, házakat vásárolt. Tekintélye révén a pesti kereskedőcéh egyik vezetője, a céh segélyalapjának felügyelője lett. Ez utóbbi nemcsak az idős és betegeskedő tagokat gyámolította, hanem betegeik számára a Szent Rókus Kórházban öt ágyat is fenntartottak, az alap fizette a kórházi és orvosi költségeket. Amikor Semmelweis Ignác 1851-ben hazatért Bécsből, a pesti kereskedelmi céh felkérte orvosának, a Rókus Kórházi betegágyaik orvosfelügyelőjének. Talán Semmelweis József ezzel is segíteni kívánta öccse orvosi gyakorlatának kiépítését, hiszen egyelőre a Rókus Kórházban díjazás nélküli főorvosi állást kapott. Semmelweis József 1846-ban házasságot kötött Teufel Annával, egy zirci származású építési vállalkozó leányával. Ez a család ekkorra már több alkalommal házasodott össze a Semmelweis família tagjaival. 1855-ben Semmelweis József Teufel József nevü, 21 éves segédje váratlanul meghalt, hazaszállításáról és temetésérül az idősebb Semmelweis fivér gondoskodott. Azt nem tudható, hogy a nevezett ifjú Semmelweis József sógora lett volna,
