Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
ADATTÁR - DOCUMENTS - Kapronczay Károly: Egy legenda nyomán - a zirci Semmelweisek
de a gondoskodás a rokonságot feltételezi. Az is biztosra vehető, hogy Semmelweis Ignác gyakran megfordulhatott fivére üzletében, hiszen néhány méterre volt a női klinikától, ismerhetett sógornője ott megfordult rokonságából többet is. A zirci Semmelweisek emlékezetében él, hogy sokáig őriztek egy „Lieber Mathias" megszólítással kezdődő német nyelvű levelet, amit Semmelweis Ignác írt. A címzett Semmelweis Mátyás (1808-1859) volt, akinek János fia Előszállásra került, nála volt e levél, ami az idők során elkallódott. A család több - egymást már csak hallomásból ismerő - tagja egyformán nyilatkozott erről. A Pesten és Budán élő különböző Semmelweis családok legjobb ismerője Semmelweis Károly kanonok, Semmelweis Ignác másik fivére lehetett, aki a pesti a belvárosi plébánián nemcsak fivérei és nővérei esketője, gyermekeik keresztelője volt, de az anyakönyvek szerint "más" Semmelweisselket is esketett. 0 kezdeményezte, hogy a család magyarosítsa nevét Szemerényire, amit elsőnek ő tett meg 1844-ben. Öt Fülöp nevű öccse 1849-ben követte; majd 1879-ben Semmelweis Ignác özvegye és három gyermeke. A József és Ágoston nevü Semmelweis-fivérek kitartottak eredeti családi nevük mellett. Semmelweis Ignác özvegyénél később gondot jelentett a névváltoztatás, hiszen nem vehették vissza a Semmelweis nevet. A névváltoztatásnak vannak további „rejtélyei": Semmelweis Ignác legközvetlenebb családtagjain kívül más Semmelweisek is felvették a Szemerényi nevet, így egy, a zirci ághoz tartozó János, ismeretlen helyen lakó István és Mihály, de még egy Kiskunmajsán élő Semmelweis János is Szemerényi lett. Nehéz az utóbbira választ keresni, ha a fővárosban élőkkel kapcsolatban feltételezhető is valamiféle azonosulási szándék, talán Semmelweis Károly kanonok „hatása". Semmelweis József, majd Ignác halála után a testvérek családjai között lazultak a kapcsolatok, Fülöp és Ágoston más városba költözött, a család később alig-alig tudott a rokonság számos tagjáról. Lazulhattak a zirciekkel való atyafisági kötelékek is, de ez a família is több ágra (Dunaföldvár, Mezőfalva, Hajdúság, Előszállás, sőt Ausztrália) szakadt. A Zircen maradt Semmelweis „ágból" több orvos is született. Elsőnek Semmelweis Károly (1871-1934) nőgyógyászt, a zirci kórház későbbi igazgatóját kell említenünk. Középiskoláit a veszprémi piarista gimnáziumban végzi, majd tanulmányait a budapesti orvosi karon folytatta, 1895-ben szerzett orvosi diplomát. A jeles névrokon példáját követve nőgyógyásznak készült, három évig a Rókus Kórház szülészeti osztályán működött, képesítését megszerezve, a zirci Erzsébet Kórház nőorvosa, főorvosa, 1924-töl - haláláig - igazgató főorvosa lett. Az orvosi pályát választotta Rudolf (\ 863-1917) fivérének fia, Semmelweis Ferenc (1898-1971) is. Ő is Veszprémben végezte középiskoláit, 1916-1918-ban katona, majd 1918-ban beiratkozik a budapesti orvosi karra, ahol 1924-ben orvosdoktorrá avatták fel. Ő is nőgyógyásznak készül: a Szent Rókus Kórház szülészetén gyakornok, ezt követően a Bábaképző orvosa. 1926-1934-ben a székesfehérvári kórház szülész-nőgyógyász orvosa, majd Zircen körorvos. 1965-ben vonult nyugdíjba. Semmelweis Ferenc egyik veje szintén orvos, nővérének fia, Remsey Ernő is ezt választotta hivatásának.
