Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Kapronczay Károly: Egy legenda nyomán - a zirci Semmelweisek

EGY LEGENDA NYOMÁN: A ZIRCI SEMMELWEISEK KAPRONCZAY KÁROLY A Semmelweis Ignác életútját feldolgozó irodalom visszatérő pontja családfájának kutatása, hiszen a történeti Magyarországon több Semmelweis családról tudunk és ez a családnév ritka a hazai németség körében. Elsőnek Győry Tibor végzett az 1900-as évek elején ilyen vizsgálódásokat, főleg a Kismarton környékén fellelhető katolikus anyakönyvekben, hiszen Semmelweis Ignác édesapja, Semmelweis József (1778-1846) innen költözött Budára (1 806). E vidéket a hazai németség egyik különálló ága, a hiencek lakják. A Sopron megyei Márczfalván már 157o-ben - a szőlősgazdák között - szerepelt Semmmelweis Merth gazda, majd 1586-ban Semmelweis János. A következő évszázadban a szomszédos Szikrán több, házzal rendelkező Semmelweiset vettek névjegyzékbe, de ilyen nevüekkel találkozunk 1667-ben a közeli Kaboldon :is. Semmelweis Ignác megszakítás nélküli családfája Semmelweis Györggyel (1670-1725) kezdődik, akinek János fia - a világhírű orvos dédapja átköltözött Kismartonba, és ott nyert polgárjogot. Semmelweis János János Péter fiának elsőszülött gyermeke volt Semmelweis József (1778-1846), Semmelweis Ignác apja. Semmelweis József 1806-ban - nőtlen emberként - kapott Buda-Alvárosban (a mai Tabánban) polgárjogot és nyitotta meg a „Fehér Elefánthoz" címzett vegyeskereskedését abban a házban, amely ma a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum épülete. Ebben az épületben bérlőként szerepelt. Semmelweis József 1810-ben kötött házasságot Müller Teréziával, a bajorországból Budára került híres kocsikészítő Müller Fülöp leányával. Semmelweis József tehetsége és jó házassága révén vagyonos kereskedő lett, 1823-ban a mai Apród utcai épülettel szemben álló, már saját tulajdonát képező házba költözött át és a Tabánban és a Várban is több saját házzal rendelkezett. Semmelweis József és gyermekeinek sorsa ismert, de Semmelweis József budai letelepedése táján élt még itt egy másik Semmelweis család: a tabáni plébániatemplomban, 1763-ban kötött házasságot egy bizonyos Semmelweis János. Nem bizonyítható - sem cáfolható - kettőjük rokonsága, de elgondolkodtató, hogy a 26 éves Semmelweis József miért költözködhetett Kismartonból a több száz kilométerre levű Budára, ha ott nem rendelkezett volna személyes kapcsolatokkal, nem számíthatott volna rokoni segítségre új élete megalapozására. Ebben az időben Zircen és környékén is élt egy másik - elég népes - Semmelweis família, akiknek emlékezetében régóta élt (és él) a nagy magyar orvossal való rokonság tudata, de ez a család is a későbbiekben több jeles orvossal büszkélkedett. Az első családtörténeti kutatások (Győry Tibor munkája nyomán) nem igazolták a két család vérségi rokonságát, de már ekkor ismertté vált, hogy több „zirci" telepedett le Budán. Győry Tibor azt is feltételezte, hogy esetleg Kismartonból kerülhetett Semmelweis nevü férfi Zircre és ott a család új ága terebélyesedett ki. Talán ez a feltételezés, vagy Semmelweis Ignác személye kelt-