Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündökése és bukása
A Liget Szanatóriumot Jakab részvénytársasági alapon létesítette. A főrészvényesek között volt ő maga, valamint építész fivére. A többi részvényes elsősorban a szanatórium orvosai közül került ki, de részvényes volt, pl. a gyógyszereket szállító Bayer Antal gyógyszerész is. A további építkezésekhez bankkölcsönöket vett fel, s az első világháborút követő infláció idején az un. amortizációs kölcsönt értéktelen koronával kifizette, s így mindhárom épület tehermentessé vált. A vállalkozás körét Jakab László hamarosan bővítette. 1920-ban a Liget Szanatórium Rt. bekapcsolódásával létrehozta a Budapest-Svábhegyi Szanatórium Rt-t, amely megvásárolta a régi Vaskovics-féle svábhegyi vízgyógyintézetet. A korábbi épületek folyamatos működtetése mellett 1922-ben megindult az új, nagy szanatórium építése. Erre legalkalmasabb helynek az a korábbi szemétdombnak használt dombocska mutatkozott, ahonnan remek kilátás nyílt déli irányba. A tervezés természetesen ismét Jakab Dezső müve volt, most már Sós Aladárral közösen. Jakab koncepciójának nagystílű voltát jelzi, hogy részvénytársasága 1922-ben átvette a Svábhegyi Nagyszálló (Eötvös u. 2.) bérletét, így szanatóriumát közvetlenül be tudta kapcsolni az idegenforgalomba. 12 Alig indult meg az új szanatórium építése, jelentkeztek az első bajok. A főrészvényesek egyike, a Kohner-csa\ád túl kockázatosnak találta a vállalkozást, ezért felajánlotta a részvényeit Jakabnak és a másik megmaradó főrészvényesnek. Ok meg is vették az értékpapírokat, de ehhez igen előnytelen feltételek mellett (magas kosztkamattal) jelentős devizakölcsönt kellett felvenniők. Jakab ezek után az építkezést saját részében folytatta, a bevételt azonban felemésztette a dollárkölcsön kamata." 1924-ben kritikussá vált a helyzet, a fojtogató adósságok kifizetésére minden tartalékot mozgósítottak, de így is le kellett állni az építkezéssel, a dolláradósság mellett azonban még több más hitel is kifizetetlen maradt. Háromévi meddő próbálkozás után 1927 februárjában a MOKTÁR nagyobb hitelt nyitott, és más pénzintézetek (Magyar-Olasz Bank, AngolMagyar Bank, Belvárosi Takarékpénztár) is további kölcsönöket adtak az építkezés befejezéséhez. Ehhez egy vállalatba egyesült a három szanatórium (Liget, Park, Svábhegyi). így sikerült az építkezést hamarosan befejezni. A Svábhegyi Szanatórium 1927. június 24-én ünnepélyes külsőségek között nyílt meg. József Ferenc főherceg, a Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke mondta az avatóbeszédet, majd az Idegenforgalmi Szövetség, a Balatoni Szövetség, az Országos Bakteológiai Egyesület, a Duna Szövetség, a Svábhegyi Egyesület nevében hangzottak el beszédek. A megjelent előkelőségek között volt Anna főhercegasszony, Bódy Tivadar polgármester, Bálint Rezső orvosprofesszor. 14 Az ünnepség résztvevői is megcsodálhatták az új létesítmény pazar felszerelését és berendezését. Saját villanytelep, vízmedence, jéggyár jelentette a biztosítékot, hogy közüzemi zavar esetén is folyamatos legyen a működés. Előbb 64 ágy, majd száz szobában 140 ágy állt a betegek rendelkezésére. A 430 m magasan elhelyezkedő szanatórium 40 000 m 2 terü12 Siklóssy László: Svábhegy. Bp. 1929. 140-147. 13 Ivor Dénes: Jakab doktor karrierje. Pesti Futár 1932. ápr. 21. N Orv. Hetit. 1927. 71. évf. 774-775.
