Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündökése és bukása
letü ősparkban állt. A berendezésben angol pamlag, francia gobelin, belga szőnyeg, meisseni porcelán váltakozott, de a legtöbb a hazai munka volt, ebből is kiemelkedett a házi asztalosmúhely által készített faburkolat, bútorzat, ajtók. Nem csoda tehát, hogy Vay grófnő lelkendezve írt róla. Jakab László ezt a szanatóriumot nem csak kifejezett gyógyintézetnek, hanem klimatikus üdülőhelynek is szánta. A forgalom biztosítása érdekében jó kapcsolatot épített ki az idegenforgalmi szervezetekkel, amit a megnyitón köszöntőt mondók sora is igazol. Jakab ebben az esetben már nem a képes lapok és vidéki újságok hirdetéseit vette igénybe, hanem az idegenforgalmi kiadványokét (Az Utazás stb.). A fényes megnyitás és a látszólagos sikerek mögött azonban egyre növekedtek a gondok. A kamatterhek szinte a teljes bevételt felemésztették. Az anyagi nehézségek megrontották a vezetőség és az alkalmazottak kapcsolatát. 1928-tól a személyzet nagy része állandó felmondásban volt. Jakab egyre kiéleződő ellentétbe került mindhárom szanatórium vezető főorvosával, 1930 végén el is küldte őket. A főorvosok távozása maga után vonta a betegforgalom csökkenését, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1931 végére csődbe került az intézmény. A tartozások törlesztésére 1930 decemberében eladta az Aréna úti bérpalotát, de ezzel csak elodázta a bukást. 1931 októberében a két érdekelt bank (a Belvárosi Takarékpénztár és az Angol-Magyar Bank) bírósági végrehajtást kért, zárgondnokot neveztek ki. A felszámolás során Jakab Lászlótól is megvették részvényeit, de nem tettek eleget kérésének, hogy alkalmazottként továbbra is vezethesse a szanatóriumot, hanem azzal korábbi főorvosát (akivel szintén ellenséges viszonyban volt), Györki Bélát bízták meg, aki egészen az államosításig megmaradt az intézmény élén. Jakab Lászlót meghagyták azonban a Svábhegyi Szanatórium Egyesület főorvosának, ami havi 5-600 pengő jövedelmet jelentett, tehát megélhetést biztosított. 15 Jakab László azonban most sem hagyta magát legyűrni. A Szondy u. 102. szám alatt létrehozta a Jakab Szanatóriumot. Ebben ugyan csak 10, majd 14 ágy volt, de jól berendezett belgyógyászati diagnosztikai intézetté igyekezett kifejleszteni. Hirdetéseiben elsősorban szívvizsgáló állomását említette bennlakó és bejáró betegek számára. 16 Elektrokardiográffal akár a beteg lakásán is elvégezték a vizsgálatot, de szív-röntgent és kymographiát is alkalmazott. Másik területe az alapanyagcsere vizsgálatok végzése volt ugyancsak ambuláns betegeknél is. A bennfekvő évi 100 beteg mellett azonban 1937-ben már 736 járóbeteget is kezeltek. 17 A diagnosztikai-gyógyító munka mellett folytatta korábban megszakított szakirodalmi tevékenységét is. Fiatal korában - akárcsak felesége - számos ismeretterjesztő egészségügyi cikket írt, később azonban kardiológiai és diabetológiai közleményei jelentek meg a Gyógyászatban, az Orvosi Hetilapban, az Orvosok Lapjában, a Therapiában. n 1933-ban 13 Forbáth Sándor: Jakab László. Magy. Orv. 1932. 146-148. 16 Az Orvosi Praxis /1935-1938/ majd mindegyik számában. Budapest Székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XXVI. köt. Bp. 1938. 252-253. p. Jellemzésül néhány kiemelt közleményük:.Iakab László: Az álmatlanság fizikai therapiája. Klin. Füz. 1903. - A fürdők hatása a hugysav-kiválasztására. Budap. Orv. Újs. 1907. - A vér viscositásának változása a physicotherapiás behatásokra. Előadás a XVIII. Balneologiai Kongresszuson 1908. - A szívműködés rhythmuszavarai. Gyógyászat 1923. - A asthma cardiale. Therapia 1925. - Az angina pectoris. Gyógyászat 1926. - Jakab Lászlóné Rácz Hanna: A nő feladatáról az egészség védelmében. Egészség 1906. - A tüdővész forrásai a háztartásban. 1909-ben sok vidéki újságban - Az egészséges gyerekszoba, Bp. 1912.
