Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündökése és bukása

ban - a vidéki sajtóreklám hatását is igazolva - Roth Ferenc nagykárolyi törvényszéki elnököt a család felhozta a Liget Szanatóriumba. Itt Benedict Henrik és Tauszk Ferenc kezelte, a szükségessé váló műtétet pedig Hühl Hümér végezte.

8 A Liget Szanatórium kivívott tekintélyét mutatja, hogy 1919. január közepén ide szállították be a nagybeteg Ady Endrét, aki azután 1919. jan. 27-én e gyógyintézet falai közt halt meg. Erről egyébként Szállási Árpád és Vértes László több közleményben is megemlékezett.

9 Érdekes viszont, hogy 15 évvel később, 1934 januárjában a szomszédos Park Szanatóriumban halt meg Léda asszony. 1938-ban pedig ott műtötték Babits Mihályt. Ugyancsak jellemző adalék a Liget Szanatórium szerepéhez, hogy az 1919-i forradalmi időkben itt keresett menedéket néhány vezető polgári politikus, pl. Wekerle Sándor. Jakab László a Liget Szanatórium sikerét felhasználva 191 l-ben egy szomszédos telken felépíttette második szanatóriumát, a Park Szanatóriumot. Ezt az épületet ismét Jakab Dezső tervezte (ezúttal gyakori társával, Komor Marcellel). Az épület a II. világháború során annyira megsérült, hogy újjáépítés helyett lebontották, s helyén emelték a Szakszervezetek Országos Tanácsa székházát, ezért érdemes pár szóval ismertetni az egykori épületet.

10 A kivitel ismét igen választékos volt. Az utcáról belépve magyaros mintájú, színes hall fogadta a látogatót. Innen pompás pálmák között, keleti szőnyegekkel borított márványlépcső vezetett az emeletre, ahol a földszintihez hasonló hallba lehetett jutni. Itt voltak a betegszobák. Az egész épületben az akkor még távolról sem természetes módon központi fűtés, állandó hideg-meleg víz, telefon biztosította a kényelmet. A III. emeleten voltak a műtők: négy korszerűen berendezett terem állt a sebészek rendelkezésére. Ezekhez csatlakozott az urológiai rendelő, majd a fülészeti, a gégészeti, a kozmetikai rendelő, a röntgen- és kémiai laboratórium helységei. Az épülethez gondozott kert tartozott. A két gyógyintézet feladatkörét Jakab László úgy határolta el, hogy a Liget főként belés ideggyógyászati betegekkel, vízgyógyászattal és fizikoterápiával foglalkozott, a Parkban pedig sebészeti, urológiai, majd szülészeti osztály működött. A sebészet vezetője (1920-ig) a Ligetből átkerülő kiváló sebész, Milkó Vilmos, az urológiáé pedig Lakatos Viktor lett. A röntgen laboratóriumot Révész Vidor vezette. A Liget Szanatórium 40 ágyával szemben a Park 58 szobában 68 beteget tudott fogadni. A betegforgalom emelkedett: az 1913. évi 1710-ről 1918-ra 225l-re nőtt. A két szanatórium ágyszáma később együttesen 120 volt, s a betegforgalom a háború utáni visszaesést követően 1927-ben elérte a 2600-at. Mindkét mutatót tekintve a Pajor Szanatóriummal együtt a főváros legjelentősebb magángyógyintézetei voltak." Jakab László azonban még ennyivel sem elégedett meg, hanem 1917-ben újabb telket vásárolt az Aréna út és a Nagy János utca (ma Dózsa György út és Benczúr utca) sarkán. Az első elgondolás szerint ide egy harmadik szanatórium került volna, végül azonban egy négyemeletes bérház épült. 8 Fehérgyarmati Hírlap 1911. máj. 5. '

; Szállási Árpád: Ady Endre betegsége. Orvostört. Közi. 1965. 36. köt. 149-160. és Szállási Árpád: Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók. Piliscsaba 1998. 109-117. - Vértes László: Ady Endre 80 évvel ezelőtti haláláról, helyszínéről, a Liget Szanatóriumról. Orv. Hetit. 1999. 140. évf. 2921-2923. 10 Részletes képes ismertetése Képes Vasárnapi Lapok 1912. ápr. 7. " Budapesti Székesfőváros statisztikai és közigazgatási évkönyve. XI-XIX. köt. Bp. 1909-1931.