Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündökése és bukása

EGY VÁLLALKOZÓ ORVOS TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA DÖRNYEI SÁNDOR Édesein, csodálkozol, tudom, hogy a nyári szezon közepén Pestről írok Néked ... Bizony lehet is ezen csodálkozni, hisz tudod, hogy több mint tíz év óta Biarritzban nyaralok és nem tudtam .. elképzelni, hogy bárminő ok következtében változást szenvedjen ez az életprogramom. És most megtörtént... íme a titok: Pár héttel ezelőtt.. a Svábhegyen ünnepélyes keretek között avatták fel Magyarország legszebb fekvésű, legmodernebb berendezésű szanatóriumát: a „Svábhegyi Gyógyotthont" - írta „Svábhegyi leveP'-ében Vay Gizella grófnő a felső tízezer lapjának 1927-ben.

1 A társasági élet szenzációjának számító svábhegyi szanatórium-megnyitás egy nagyívű pálya csúcsát, húszévi küzdelem betetőzését jelentette. A sikerhez vezető út, majd a bukás sok tanulsággal szolgál ma is. A Svábhegyi Szanatóriumot építő Jakab László a Körös völgyében fekvő kis bihari faluban, Révben született 1875. dec. 18-án. Apja falusi kocsmáros volt. A hét Jakab-gyerek közül kettő emelkedett ki: László, az orvos és 11 évvel idősebb bátyja, Dezső, az építész. Ök ketten - részben egymást segítve - házitanítóskodásból, vizsgaelőkészítésből biztosították tanulásukhoz a szükséges pénzt. Jakab László 1898-ben szerezte meg az orvosi diplomát a pesti egyetemen, s először Korányi Frigyes klinikáján dolgozott. 1903-ban Herczel Manó fasori szanatóriumába került, ahol a vízgyógyászatot vezette.

2 Feltehetően ekkor ötlött fel benne a gondolat, hogy önálló magángyógyintézetet létesít - méghozzá a környéken. A múlt század végén és a jelen század elején egymás után nyíltak Budapesten és vidéken a szanatóriumok, amelyek a módosabb polgárság számára lehetővé tették, hogy olyan esetekben, amikor az otthoni gyógykezelés már nem volt megfelelő, ne kelljen a közkórházakat igénybe venniök, hanem sokkal kényelmesebb körülmények között - akár választott orvosi kezelést és gondos ápolást kapjanak. Jakab László felismerte a vállalkozásban rejlő lehetőségeket, s a már meglévő szanatóriumokkal versenyképes intézményt létesített. A Városliget közelében, az akkor Nagy János (ma Benczúr) utcában, 1909 augusztusában nyitotta meg a Liget Szanatóriumot. Az akkor igen korszerű, 6 szintes épületet testvére, Jakab Dezső tervezte úgy, hogy a betegszobák mind az utcára nyíltak, s valamennyihez erkély is tartozott. A bennfekvő betegek számára 40 ágy állt rendelkezésre. A belső berendezés a szálloda kényelmét igyekezett a kórház igényeivel egyesíteni. Jakab László nemcsak jólképzett orvos, hanem a korszellemhez igazodó üzletember is volt. Még meg sem nyílt a szanatórium, a legolvasottabb képeslapokban (A Hét, Magyar ' Társaság 1927. júl. 17. 2 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XV. köt. Bp. 1993. 480-482. has. 3 Ország-Világ 1910. 129-130.