Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündökése és bukása

Szalon, Ország-Világ, Új Idők) terjedelmes, képekkel is illusztrált beszámolókat jelentetett meg, hogy a közönség figyelmét felhívja az új gyógyintézetre. De a reklámozásban ezen is túlment, s az ország különböző városaiban (Debrecen, Kassa, de Túrkeve, Mór vagy Tokaj is) a helyi újságokban közölt azonos szövegű, érdeklődést keltő ismertetést. Ezek közül érdemes kiemelni a Zomborban megjelenő Bácska című lapot, mert az a nyilván készen megkapott közleményt „Megyei földink szanatóriuma Budapesten" címmel adta közre, kiemelve az óbecsei járási orvos, Milkó Ignác fiának, Milkó Vilmosnak a szanatóriumban játszott központi szerepét.

4 A vállalkozás jói indult, a betegforgalom megfelelt a várakozásnak: 1909 utolsó harmadában még csak 124 beteg ellátását végezték, a betegszám a következő években jelentősen emelkedett: 1910-ben, az első teljes évben 596-ra, 1911-ben pedig 699-re. A pénzügyi mérleg is kedvezően alakult, 1910-ben még csak 33.274, 1913-ben viszont már 79.761 korona volt a nyereség, ami a karbantartáson kívül a fokozatos fejlesztést is lehetővé tette.

5 Jakab olyan profilt alakított ki szanatóriuma számára, amely a fennálló főleg ideggyógyászati, sebészeti és vízgyógyászati intézmények mellett ellátatlanul maradó területet igyekezett meghódítani. A belgyógyászati, főleg emésztőrendszeri és anyagcserebetegek akkoriban igen jelentős számban keresték fel az ilyen betegek kezelésére szakosodott külföldi, elsősorban Bécs környéki intézeteket. Ezeknek az itthoni ellátására gondolhatott Jakab. A Liget Szanatórium közel negyedszázadon át a főváros legjobban felszerelt diétás és diagnosztikai szanatóriumának számított. Ez indokolta a diétás konyha rendkívüli gonddal történt felszerelését. A diagnosztikában pedig kémiai, bakteriológiai és röntgenlaboratórium biztosította a korszerű munkát. Jakab természetesen nem feledkezett meg az egyéb terápiás eljárásoknak megfelelő berendezésekről sem. A vízgyógyászat terén oxigén-, szénsavas és különféle villamos fürdők álltak rendelkezésre. Az elektroterápia terén galván- és farád-árammal működő gépeket, Schnee-féle négyrekeszes fürdőt, Bergonié-féle soványító gépet, Franklin-készüléket, kvarclámpákat, elektromágneses és diatermiás készülékeket is alkalmaztak az ismertetök szerint. 1910 májusában reichenhalli mintára külön inhalatóriumot is berendeztek.

6 Jakab László 1904-ben vette feleségül Rácz Hannát, aki ugyancsak orvos volt. A hazai sajtóban igen sokat írtak az első hazai orvosházaspárról.

7 Kettejükben tehát adva volt a szanatórium orvosgárdájának a magva. A fizikoterápiás osztály vezetője Arányi Zsigmond volt, akiről érdemes tudni, hogy ebben az időben orvosa volt a század eleji politikai élet két egymással ellentétes oldalán álló személyiségének, Kossuth Ferencnek és Fejérváry Géza bárónak. Az ortopédiai osztály élén állt a már említett Milkó Vilmos. Mellettük alorvosként működött kezdetben Lukács Pál és Tausz Géza. 1911 és 1915 között (katonai behívásáig) osztályos orvosként működött Gonda Viktor, aki később egyetemi tanár lett Chicagóban. A Liget Szanatóriumban természetesen - a többi ilyen intézményhez hasonlóan - nemcsak az állandó orvosgárda gyógyíthatott, hanem a beteg kívánságára az általa választott specialisták járhattak be konzíliumra vagy kezelésre. Erre példa lehet, hogy 1911 májusá4 Bácska 1909. okt. 29. 5 Nagy magyar compass. II. r. XXXVI1-XL. évf. Bp. 1910-1913. 6 Magyar Szalon 1910. máj. 7 Pl. Nagyváradi Napló 1904. jan. 1.