Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: A gyógyszerész oktatás első évtizedei a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán a XVIII. században
Könyvtárban találtak hozzá az orvosi plánták első pótkötetéből egy unikális példányt. Ha 9 füzet tényleges kibocsátásával számolunk, akkor az 225 gyógynövényt jelent, a napjainkra fennmaradt 6+1 füzet 175 fajt tartalmaz, melyet az 1820. évi hivatalos gyógyszerkönyv tételeivel össze lehet vetni, utóbbiban 180-nál alig néhánnyal több növényi gyógyszerszármazékot találtam. 25 26 27 Sadler József a Magyarázat a magyar plánták szárított gyűjteményéhez előszavában azt írja: „A jól megszárított növények gyűjteménye bötsére nézve az ábrázolásokat fellyülmúlja." Valóban valamely növényből egy gondosan kiválasztott példány alkalmas arra, hogy több mint kétszáz év elmúltával is eredeti színét, formáját megtartva mintául szolgáljon. 3. Illusztrált gyógynövénykönyvek. A botanikusok általában környezetük, országuk növényeit, az utazásaikon látottakat tartották szükségesnek bemutatni színes ábrákkal, különös tekintettel a ritka, nem egy esetben általuk felfedezett növényfajokkal, de nem foglalkoztak kiemelten a gyógynövényekkel. Az idevágó irodalomban nem találkoztam azzal, hogy a XVIII. század végén az egyetemi hallgatóknak a hivatalos gyógyszerkönyvhöz kapcsolható olyan gyógynövényeket ajánlalának, amelyek ábrái az ismeretanyag elsajátításában segítségükre lehettek volna. Sikerült a tárgyidőből néhány, általam oktatásra használhatónak ítéltet felkutatnom, ezeket az alábbiakban ismertetem. Közös jellemzőik voltak: — a kor ismereteinek megfelelő szöveget arra alkalmas botanikus orvos, gyógyszerész írta, — a magyarázó szöveg általában latin és német, a növényeket több, (6-7) nyelven nevezték meg, — a szövegben és a rajzon kiemelték a növény drogként használt részét, — a képanyagot szakszerűen válogatták és rendszerezték, — az ábrákat rézmetsző készítette és festő színezte, tekintettel a színárnyalatokra, — a könyvek egységes szerkesztésüek, a legtöbbje igényes kivitelű, magas esztétikai megjelenítésű. I. Blackwell, Elisabeth: Collectio stirpium ad usum medicinalium. I—VI. kötet, folio méretben, összesen 600 növényt ismertet. Nürnbergi nyomdában, Lavnoynál készült 1750 és 1773 között. Ebből az Egyetemi Könyvtárnak a J 41. jelű, egykorú katalógus tanúsága szerint volt példánya. A tulajdoni bejegyzésből megtudjuk, hogy az egyik könyvtári példány a kortárs Baumgartner kecskeméti gyógyszerészé volt, gyógyszertár-ellenőrzés során a hatvani kapucinusoknál is talált egyet a megyei fizikus, Kazay Sámuel debreceni gyógyszerész is beszerezte. A 2. Zorn. Joannes: Icônes plantarum medicinalium. 4-rét méretben, mindegyik kötet 100 gyógynövényt tartalmaz. Kiadója: Raspe Nürnbergben. Két kiadást ért meg, az első 5 kötetes 1779—1784., a második 6 kötetes 1784—1790 között jelent meg. Több példány maradt fenn belőle, nyilván azért mert kisebb mérete következtében olcsóbb volt az előbbi25 Hőgyes 163. 26 Priszter Szaniszló: Az első magyar exsiccatum-kiadványok. Botanikai Közlemények, 63. 1976. 217—229. 27 Zalai Károly—Sági Erzsébet: Újabban feltárt adatok Sadler József cxszikkátum kiadványairól. Botanikai Közlemények, 69. 1982. 1—2. füzet 155—160.
