Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: A gyógyszerész oktatás első évtizedei a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán a XVIII. században

nél. Az egyik fennmaradt példány Stipsich Ferdinánd professzoré, egy másik a debreceni Zaininger gyógyszerészé volt.

28 Az akkori bécsi dispensatoriumok növényeinek száma 500 körüli volt. 3. Linné Carolus: Icônes plantarum medicinalium. (Abbildungen von Arzney

gewachsen.) Nürnberg, Raspe 1779.

1—VI. kötet. Az előszó szerint a szöveg az 1772 és 1778 között megjelent Linné könyvek felhasználásával készült, az 1771. évi Pharmacopoea Wirtembergica és az 1777. évi Dispensatorium pharmaceuticum Brunsviciense növényeit tartalmazza. A hat kötet egyenként 50-50, összesen 300 gyógynövényt tartalmaz. A II. kötet előszavát Johannes Zorn patikus írta, feltételezem azt, hogy szerepe lehetett a szerkesztésben. A 4. Plenck, Joseph Jacob: Icônes plantarum medicinalium. Wien, Graeffer, majd Blumauer 1788—1812. 8 kötetben, folio méretben, szöveggel, kötetenként száz színes táblával. Az utolsó kötet kiadását a szerző már nem érte meg. A mű talán még a többinél is különb kivitelű. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy mennyire pontatlan közlésekkel lehet az irodalomban találkozni: Plenck nevét gyakran Plenkmk írták, keresztnevét Joseph Jakob helyett a francia életrajzi lexikon Jean Jacques-nak, születési évét a német bibliográfiai lexikon 1733nak, a francia 1738-nak, a Hőgyes emlékkönyv 1739-nek írja. A Josephinum bicentennáris kiadványa szerint: 1735.

29 5. Vietz, Ferdinand Bernhard: Icônes plantarum medico-oeconomico-technologicorum. Wien, Schräml, 1800. évtől. 222 gyógynövényt ismertet, mérete 22x18 cm. A kiadvány előszava közli, hogy az az 1794. évi Pharmacopoea Austriaco-Provincialishoz kapcsolódik. Az első kötet közli az előfizetőket, ezek között 5 magyarországi gyógyszerész található. Bár a tárgyalt kort időben túllépi, a magyar vonatkozása miatt megemlítem, hogy Wagner Dániel az 1828—29. évben kiadott egy az 1820. évi hivatalos gyógyszerkönyvhöz kapcsolható botanikai atlaszt folio méretben Ullrich bécsi kiadónál, két kötetben, német nyelvű szöveggel, az ábrákat magyar nyelven is ismerteti, 249 színezett táblát tartalmaz. Ebből is több példány maradt fenn. Az oktatás forrásainak kutatása összefonódik az egyetemi könyvtár akkori állapotának megismerésével. Az 1561. évben létesített gyűjtemény a nagyszombati egyetem 1635. évi alapításával új státust nyert. A Helytartótanács is elismerte, hogy jól rendezett könyvtár nélkül az egyetemen nem virágozhat fel. A Ratio educationis megállapítja a könyvtárról: „Ennek — ha valahol — itt kell a leggazdagabbnak lennie, ahol a hallgatóknak nem felületes mázt kell kapniok a tudományokból, hanem a legteljesebb kiképzésben kell részesülniök, amit a legjobb könyvek kitartó olvasása nélkül egyáltalán el nem érhetnek. " Az Egyetemi Könyvtár J 34/8 jelzetű 1780-as évekbeli, datálatlan orvosi könyv szakkatalógusa 188 írott lapon sorolja fel a könyveket. Ez lehet több kötetes munka is. Az alábbi adatokat jegyeztem ki: évszám nélküli: 40 könyv 1400-as évekből 43 könyv 1500-as évekből 457 könyv 1600-as évekből 298 könyv 1700-as évekből 333 könyv összesen: 1171 könyv 28 MOL. Htt. Depart, sanit. C 66 1787-1-13 Hatvan, 1786-36-36 Kazay, 1786-36-36 Zaininger. 29 Wyklicky, Helmut: Das Josephinum, Brandstätter, Wien. 1985. 40.