Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: A gyógyszerész oktatás első évtizedei a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán a XVIII. században
Az 1770. évben kibocsátott Normaîivum saniíatis előírta, hogy a gyógyszerészeknek herbarium vivumot, akkori nyelvezettel: zsenge fű gyűjteményt kell tartaniok, amit a rendszeres patikavizsgálatkor a városi, megyei fizikus számonkért. Ezt a rendelkezést még a XIX. század végén is megismételték. „Herbáriumot tartani a gyakornokot tartó (gyógyszerész) főnök az 1887. július 16-i 0 cs. és kir. Felsége által jóváhagyott szabályrendelet 10. §-a értelmében tartozik, hogy gyakornokát füvészeti gyakorlatok által a pharmacognosiába bevezesse. " 20 A patikai herbarium vivumok feltehetően csak hazai, vadon előforduló, illetve termeszthető növényeket tartalmaztak. XVIII. század végi patikavizsgálati jegyzőkönyvek egyik-másikában előfordult az, hogy amely gyógyszertárban a fizikus nem talált préselt és szárított növénygyűjteményt, ott azt jelentette, hogy elfogadott helyette egy ott levő füveskönyvét — leggyakrabban egy Matthiolust —, amit a Helytartótanács hivatalnokai a Veza Gábor országos protomedikus hivatalba lépése (1787 eleje) előtti időben tudomásul is vettek. Sajnálatos módon a füveskönyvek ábráinak rajzolata nem volt eléggé pontos ahhoz, hogy alkalmas lett volna a gyógynövények tévedést kizáró azonosítására. Winterl professzor az 1776. évben egy felterjesztésében azt írta: „A gyógyszerek körül elkövetett hibák majd Magyarországon is beláttatják az emberekkel, hogy a botanikáról komolyabban kell gondolkodni. " 21 Egy esetben az éves patikavizsgálati jegyzőkönyvben jelenti a fizikus, hogy az aradi patikusnak nincs herbarium vivuma, mert botanikai ismeretei nem elégségesek ahhoz, hogy magának egyet összeállíthasson. Veza Gábor visszaírt: „ Tájékoztassák az aradi patikust arról, hogy jól összeállított egész gyűjtemények találhatók Pesten Kitaibel botanika adjunktusnál, ezért ő szükség esetén hozzá fordulhat". 22 Ez egyértelműen azt jelentheti, hogy az egyetemről lehetett kapni vagy venni szárított növénygyűjteményt. Ugyancsak patikavizsgálati jegyzőkönyvből derült ki az, hogy a temesvári megyei fizikus járatlan a botanikában, holott az 1779. évben vizsgázott a bécsi egyetemen, ezért nem ellenőrizhet patikát, a városi fizikus kapta azt a megbízást, hogy a megye területén ő lássa el helyette ezt a feladatot. 23 1806-ban emberéletet követelt az, hogy a materialisták (a gyógyszer-alapanyagnagykereskedők) több gyógynövény gyökerét nem ismerték megfelelően, az Angustura gyökeret egyéb, gyógyszerként alkalmazott növényével összetévesztették. 24 Megoldást csak Sadler József, a negyedik botanikaprofesszor igyekezett találni azzal, hogy összeállított 25 növényt tartalmazó füzeteket Magyar Plánták Szárított gyűjteménye néven. Külön fűzetek tartalmazták az orvosi plántákat Collectio Plantarum medicinalium siccatarum Hungáriáé címen. Hőgyes szerint a gyógynövényeket tartalmazó fűzetek száma 7 volt, hozzá két supplementum készült és 1823 évtől kerültek hazai és külföldi terjesztőkön át forgalomba. Ezek egy része az idők során elenyészett, Priszter Szaniszló professzor kutatta fel a még meglevőket, Zalai—Sági szerzők pedig a Semmelweis Orvostörténeti 20 KazayE.: 71. 21 Gombocz 1914. 12. 22 MOL. Hit. C 66 Relatio sanitatis 1790-2-35. 23 MOL. Htt. C 66 Relatio sanitatis 1788-10-41. 24 Linzbauer X. F.: Codex medicinalio-sanitatis. Buda, Egyetemi 1855. III/2. 1628. 216. 1896. jún. 3. és 1638. 220. 1806. szept. 23.
