Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
nak emelése érdekében. így pl. Lendvay Benő: 25 év Márkusfalva történetéből c. népszerű füzetét 11 000 példányban juttatták el a vidéki orvosokhoz. Később hasonló célt szolgáltak a pályázatok is. Markusovszky Lajos 1890-ben 5000 forintos alapítványt tett, amely az ún. Trefort-alap címen kamatozva különféle népszerűsítő kiadványokra és pályázatok meghirdetésére volt fordítható. A népszerűsítés egyik legfontosabb fóruma a Jó Egészség Naptára volt, amely több ezres példányszámban kelt el az 1890-es években. Szintén az egészségnevelés körébe tartozott az az előadássorozat, amelyet 1895-ben tartottak és fontos feladata volt az iíjúság egészséges életmódra nevelése. Ezt kívánták hangsúlyozni azzal is, hogy némelyik nagy sikerű előadást nyomtatásban is — kis formátumú füzetek alakjában terjesztve — közreadták. Ezek közé tartozott Elischer Gyula előadása, aki a dunai sportokat ajánlotta az ifjúság figyelmébe. Az 1000 példányban kinyomtatott előadást az egyetemi hallgatók között ingyen osztották szét. 122 Pályázataik is az egészséges életmód népszerűsítésének érdekét képviselték. A Trefort-alapból azokat kívánták jutalmazni, „ ...kik a mértékletesség, tisztaság, egészséges lakás és életmód terjesztése, egészséges munkásság, játékok és szórakozások meghonosítása útján vagy bármely más módon, kisebb vagy nagyobb körben a közegészség előmozdítása körül érdemeket szereztek. " 123 A Magyarország valamely községének közegészségi viszonyait ismertető pályázatot Farkas Benő, Guta mezőváros leírásával, valamint Dobóczky Lajos, Privigye közegészségi viszonyait tárgyaló írásával nyerte meg, Loewy Lipót, Pécsről írott munkája hasonló elismerésben részesült. Pályakérdéseket tűztek ki a különböző megyék gyermekegészségügyének feldolgozására is. Thirring Gusztáv Budapestről és Lendvay Benő Pozsonyról írott tanulmányával elnyerte a jutalmat, Farkas Benő, Komárom megye főorvosa megyéje gyermekegészségügyi felmérésére dicséretet kapott. Meddő maradt viszont az a két pályázat, amelyet a nép számára építhető olcsó és egészséges házak építési módjáról, illetve a Rima völgyének feltűnően magas morbiditási számának felderítésére hirdették meg. 124 A kiragadott példák korántsem mutatják be az Egyesület teljes kiadványozási tevékenységét, de a tendenciát — a lakosság egészségnevelését a népszerűsítő nyomtatványok segítségével — mindenképpen illusztrálják. Ennek a missziónak a kiteljesedése Az Egészség Könyvtára c. sorozat megindítása 1907-ben. A Franklin-Társulattal közösen, Gerlóczy Zsigmond szerkesztésében, évi 20 ív terjedelemben, 4-4 kötetet adtak ki. 1907-től 1914-ig — tárgyidőszakunkban — összesen 18 kötet látott napvilágot, igen kedvező áron, ami szintén a népszerűsítés egyik alapvető feltétele volt. Gerlóczy Zsigmond a sorozat indulásakor terveiket így fogalmazta meg: „Mindegyik könyv külön-külön egy-egy fejezetét adja az egészségtannak ... Aki megszerzi ezeket a könyveket, az megfog győződni arról, hogy az egészséget meg lehet őrizni, az életet meg lehet hosszabbítani, a gyönge testet meg lehet edzeni, csak ismerni kell a módját annak, hogy hogyan tartsuk távol magunktól mindazt, ami egészségünknek árt és hogyan keressük azt, ami hasznunkra válik. " Valóban, az évek folyamán megjelenő kiadványok felölelték az egészséges életmód, a testi higiéné, a leggyakrabban előforduló betegségek, életmentés, házi betegápolás stb. témakörét. A szerzők névsora biztosítja a munkák értékét, színvonalát, hiszen Elischer Gyula, Babarczi-Schwartzer Ottó, Bókay János, Berend Miklós, Szegedy122 U. o. 7., 9. 123 U.o. 13—14. 124 U. o. 18.
