Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

tosításában a legnagyobb buzgóságot kifejti és ennek alapján a legszebb sikert elérte. " A bírálat jogát a választmány hatáskörébe utalták, a díjkiosztást pedig a közgyűlés előtt kívánták lebonyolítani. A pályázat kihirdetése után felkérték a községi főszolgabírókat, hogy a járási orvosok véleményével összhangban tegyék meg javaslataikat a jutalmazásra. 1893ban Alaxa János, Tarnóc község bírája és Petrás János, Korlátkő bírája megosztva kapta a jutalmat. A sikeren felbuzdulva tovább kívánták fejleszteni ezt a jutalmazási lehetőséget; „ ...az egyesület ily pályadijak kitűzése által a községi elöljárókra serkentőleg akart hatni, hogy a közegészségügyi rendeletek foganatosításában minél nagyobb buzgóságot fejtsenek ki... ". A következő években úgy változtattak a díjazás menetén, hogy öt, 20 aranykoronás díjat osztottak ki minden évben.

118 A Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Orvos-Gyógyszerész Egylet saját megyéjében hirdetett meg pályázatot egy népszerűsítő kiadványra, amelyet a megye főorvosa, Szabó Dávid nyert meg Kisgyermekes anyák könyve c. munkájával. Alcíme szerint „A szabolcsmegyei s hajdúkerületi orvos-gyógyszerész-egylet pályázati eszközléséből, legközelebb a Szabolcs megyebeli családanyák számára". A könyv két kiadást is megért, 1872-ben és 1873-ben adták ki Nyíregyházán. A Zemplénmegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület (alapítás 1889-en) füzetekben nyomtatta ki a sorozatosan rendezett népszerű előadásainak gyűjteményét. (Pl. Raisz Gedeon: Az iszákosságról és az ellene való védekezésről. — Marikovszky Pál: A testmozgásról. — Ligeti József: A fogak és azok ápolásáról. — Kun Pál: Egészségtan és közművelődés címmel.y

i9 A Biharmegyei Orvos-Gyógyszerészi és Természettudományi Egylet a Természetvizsgálók 1890. évi vándorgyűlésén 150 forintos felajánlást tett, pályázatok anyagi támogatása céljából. Kikötésük csupán annyi volt, hogy a bíráló bizottságba delegálhassanak egy tagot. A Magyar Szent Korona Országai Balneológiai Egyesületének kiadványai közül az egyik legnagyobb vállalkozás a Boleman István által összeállított Magyar gyógyfürdők és ásványvizek (Bp., 1892) c. munka volt, amelyet 6000 magyar, 3000 német és 1000 francia nyelvű példányban nyomtattak ki és igen nagy sikerrel terjesztettek. A kedvező fogadtatás titka az volt, hogy a szerző „oly kiváló szakértelemmel járt el, hogy a kis munkának, mely a legújabb analysiseket tartalmazza ... nemcsak gyakorlati, de tudományos értéke is van... "

120 Az Országos Közegészségi Egyesület (alakulás: 1886) nem csupán az Egészség c. folyóiratot és a társulat működéséről beszámoló évkönyvet adta ki, hanem ezen felül is igen nagy buzgósággal igyekezett minél szélesebb körhöz eljuttatni a közegészségügyi szakirodalmat. Az alapszabály 19. §-a szerint: „ ...Az egyesület oda törekszik, hogy népszerű egészségügyi munkák kiadását indítványozás sőt esetleg anyagi támogatás által előmozdítsa. "

l21 Az évek során több, alkalomszerűen választott témában adtak ki ismeretterjesztő könyveket, mind a vidéki kollégák munkájának elősegítésére, mind a lakosság egészségügyi kultúrájá118 Biringer Ferenc: Az egylet története 1888—1896. In: A Nyitramegyei Orvos-Gyógy>szerészi és Természettudományi Egyesület 1895-iki évkönyve. IV. évfolyam. Összeáll.: Biringer Ferenc. Nyitra, Huszár ny., 7—17. 119 A Zemplénmegyei 0?~vos-Gyógyszerész Egyesület ismeretterjesztő estélyein tartott népszerű előadások gyűjteménye. Sátoraljaújhely, Zemplén ny., 1889. 120 A Magyar Sent Korona Országai Balneológiai Egyesületének 1892-iki évkönyve. Összeáll.: Löw Sámuel. Bp., Mezei, 1892.41. 121 Évkönyv. Kiadja az Orsz. Közegészségi Egyesület. Szerk.: Frank Ödön. 1898. Bp., 93—95.