Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
1912-ben Erdély Jenő felmérései egy vidéki város gyermekegészségügyéről nyerték el a bizottság megelégedését, amikor 73 gyermekorvostani írásból választottak. A gyermekkor egészségügyi viszonyai Győrött 1901—1908. című (Győr, a szerző kiadása, 1911.) feldolgozása „ ...statisztikai adatokkal híven rajzolja meg Győr gyermek-egészségügyi viszonyait ...Az ... adatokat nagy ügybuzgósággal ... csoportosította, hogy fölfedje a gyermekvédelemnek áldásos működése ellenére is fönnmaradt hiányait. Rámutat ...a gyermekhalandóság valódi okaira és fejtegeti a szükséges teendőket" — foglalja össze a lényeget a bírálat. 87 1914-ben Demeter György kolozsvári egyetemi tanársegéd Rendellenességek a végtagcsontok fejlődésében születés után és azok jelentősége c. (megj.: Magyar Orvosi Archívum, 1912, új folyam 13. köt. 16—65. p.) tanulmányát javasolta a bizottság (Bókay János elnök, Szontagh Félve, Preisich Kornél és Hainiss Géza) jutalmazásra. „Megfelelő fejlődéstani és bonczolástani ismeretekkel, számos Röntgen-felvétel segélyével állapít meg újabb tényeket... s tudományos ismereteinket jelentékenyen bővítik" — fogalmazták meg az indoklásban. 88 Még a világháború kitörésének évében sem csökkent az alapítványok létrehozása iránti lelkesedés, ugyanis a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosai akkor hívták életre a Friedrich Vilmos orvosi működésének 25 éves jubileumát megörökítő alapítványt. 5000 koronát adtak át az Orvosegyesület kezelésébe, hogy kamatait „...eredeti, önálló, magyar nyelven megírt, magyar szakfolyóiratban vagy önálló monographia alakjában időközben megjelent s az ipari megbetegedések vagy a szociális hygiene köréből vett dolgozat jutalmazására fordítsa. " Bár a pályázat első kihirdetése 1914-ben megtörtént, a háborús évek miatt csak 1923-ban adták ki először. 89 Az Orvosi Hetilap-díj Mint láttuk, több olyan jutalomalapot hoztak létre, amelynek csak a kezelője, a szakmai bírálatok színvonalának garantálója és a díjkiosztás adminisztratív részének lebonyolítója volt a Budapesti Királyi Orvosegyesület, a díjazás alapjául szolgáló anyagi bázist azonban más tudományos egyesület, szervezet adománya tette lehetővé. Ezek sorába tartozott az ún. Orvosi Hetilap-díj is, amelynek alapszabályait 1883-ban fogalmazták meg. „Czélja a magyar orvosi szakirodalom emelése az 'Orvosi Hetilap '-ban megjelent legjobb eredeti czikkek jutalmazása által. " Kiosztására kétévenként került sor, a válogatás alapjául szolgáló témakörök rendszerszerűén változó sorrendje a következő volt: közegészségtan, kór- és gyógybúvárlat, bonc- és élettan. Ennek megfelelően minden tudományszakra hatévenként került sor, a jutalmazott írásnak — természetesen — az Orvosi Hetilapban kellett megjelennie, magyar szerző tollából. Az alapítói szándék szerint az Orvosi Hetilap esetleges megszűnése után bármely más, magyar orvosi szaklapban megjelent írás jutalmazására lehet fordítani az alapot. A díj odaítéléséről mindig egy bizottságnak kellett dönteni. A budapesti kir. Orvosegyesület 1912-ik évi évkönyve. Szerk.: Blaskovics László. Bp., Heller és Stúdió ny., 1913. 310—311. A budapesti kir. On'osegyesület Értesítője. 1914. 3. évf. 18. sz. 247—248. Korbuly György: A Budapesti Kir. Orvosegyesület története (1837—1937). In: Salacz: i. m. 265. p.
