Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

Először közegészségtan témakörben adták ki a jutalmat, 1884-ben, amikor is nem kisebb szaktekintély, mint Fodor József volt a díjazott tanulmány szerzője. Budapest csatornázása

90 c. írását időszerűsége, fontossága, a tudomány legkorszerűbb követelményeinek való megfelelése miatt emelte ki a bizottság (megj.: Orvosi Hetilap — Közegészségügy c. melléklete, 1884, 2—3. sz.)

91 1890-ben ismételten Fodor József egyik tanulmánya kapta az elismerést, Ujabb vizsgálatok a vérnek bakterium-ölő képességére és az immunitására vonatkozólag címmel. (Megj.: Orvosi Hetilap, 1890, 34, 12, 13. sz. 133—135. p. és 146—148. p.) „ ...a szóban forgó dolgozatnak már kiinduló pontja is új... kísérletileg először szerzőtől beigazolt, a kérdések felállítására teljesen önálló és mindig az addig elért kísérleti eredményekből kiinduló; a vizsgálati módszerek pedig szabatosak ... említett előnyein kívül a higiénikus tudományok fejlesztésére való fontossága teszi e művet a díjra mindenképpen érdemessé. " — szól az indoklás.

92 Nem kevésbé fontos témát dolgozott fel Kőrösy József: A szüretien víz befolyása a typhus terjedésére Budapesten (megj.: O. H. Közegészségügy mell. 1890. 6. sz. 47—51. p.) írásában. 1908-ban a bőség zavara miatt már további témaszűkítést kellett a bizottságnak alkalmazni a közegészségügyi munkák értékelésében. Dollinger Gyula elnök, Lenhossék Mihály és Fenyvessy Béla 94 dolgozatot néztek át, és az érdemleges véleményalkotás előtt abban állapodtak meg, hogy elsősorban az elméleti hygienével foglalkozó cikkeket fogják értékelni, másodsorban a gyakorlati témájúakat. Ilyen válogatás után emelték ki Liebermann Leó: A haemoglutinatióról c. cikkét. (Megj.: O. H. 1907, 51, 31, 555—558. p.) „A vizsgálat módszerei szigorúan tudományosak, az elért eredmények az immunitás tanát fontos ismeretekkel gazdagítják. " A gyakorlati hygienével foglalkozó írások közül egy iparegészségügyi tanulmányt jutalmaztak; Tóth Imre: Küzdelem az ipari ólommérgezések ellen c. dolgozatát (megj.: O. H. 1906, 50, 11. 374—376. p.). „Szerző nehéz viszonyok között, évek hosszú során át folytatott erélyes és czéltudatos működésével elérte, hogy a selmeczbányai bánya- és hutamunkások köréből az ólommérgezés majdnem teljesen kiküszöböltetett" — szólt a bizottsági jelentés.

93 Az 1914-es eredményhirdetés alkalmából a bizottság (Liebermann Leó elnök, Hutyra Ferenc és Székely Ágoston) Günther József: Ujabb adatok a hastyphus járványtanához c. cikksorozatát méltatta és terjesztette fel jutalmazásra. (Megj.: O. H. 1914. 58, 2, 19—23. p. és 8, 159—162. p.) A tanulmány gerincét az ún. augusztus—szeptember-típus ismertetése alkotja, „ ...amelyet a legyek elszaporodásával hoz oki összefüggésbe ... részben a külföldi szakirodalom alapján, részben ... önálló megfigyeléseinek eredményeképpen annak a határozott véleménynek ad kifejezést, hogy a hastyphus terjesztésében a légy nagy szerepet visz; ennek megfelelően a typhus elleni védekezésben nagyon fontos a légy elleni küzdés... " A tartalmi értékek mellett „ ...kiemelendő ...a nagy lelkiismeretesség és a szorgalom ... nemkülönben ...a nagy tudással párosult józan kritika... "

94 90 A budapesti kir. Orvosegyesület 1884-diki évkönyve. Összeáll.: Réczey Imre. Bp., Khór és Wein, 1884. XIII— XVII. 91 U. o. 104—105. 92 A budapesti kir. Orvosegyesület 1890-ik évkönyve. Összeáll.: Ángyán Béla. Bp., Pesti Lloyd, 1890. 160—162. 93 A budapesti kir. Orvosegyesület 1908-ik évkönyve. Szerk.: Lévai József. Bp., Pesti Lloyd, 1909. 126—127. 94 A budapesti kir. Orvosegyesület Értesítője, 1914. 3. évf. 18. sz. 246—147.