Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

meghirdetése, valamint: „Tanulmányoztassék a rokonszenvi szemlob keletkezésének módja... "

36 Végezetül Lumniczer Sándor elnöki beszámolójában örömmel említette meg, hogy az Orvosegyesület pályázatai még külföldön is kedvező fogadtatásra találtak: „ ...egy bécsi szaklap ... egyesületünknek a tudományt fejlesztő és serkentő irányát a párisi „akademie de médecine "-éhez hasonlítván, azt követésre méltónak nyilvánította. "

37 1883-ban a JutalomdíjaX Hőgyes Endre: Az asszociált szemmozgások c. munkájának második része kapta (megj.: Értekezések a Természettudományok Köréből. XIV. k. 9. f. 84 p.). Ennek első részét az előző ciklusban dicséretben részesítette az Orvosegyesület. Az indoklásból: „A dolgozat ... elvitázhalatlan érdeme, hogy az eddig csupán elméleti úton értelmezett tényt — az associait szemmozgásokat — nagy fáradsággal és előtte még mások által nem végzett kísérletekkel bizonyít. " Dicséretben részesítették Fodor József: Vizsgálatok a talaj, a víz és levegőről c. írását (megj.: Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1881, XVI, 3.).

38 Ezután a pályamunkák értékelésének ismertetése következett. 1881-ben második alkalommal került meghirdetésre a heveny fertőző betegségekkel kapcsolatos téma. Ezúttal egy kézirat érkezett be 229 oldal terjedelemben, „nitere cum studio, si vis aliquando nitere" jeligével. Az értékelés sok kritikai megjegyzést tartalmaz, miután az volt az elvárás, hogy a klinikai gyakorlaton és kísérleteken alapuló tapasztalatokat tárja fel a pályázó, de a szerző érezhetően járatlan a „gyógygyakorlat" terén, viszont otthonosan mozog a kísérletezésekben, ezért a feltételeknek csak részben tett eleget. A munka gyengéi ellenére „ ...nem egyszerű irodalomhalmaz; nem popularis kivonata a bacterumtannak; nem tendentiosus pártmunka a tan egyik vagy másik iránya érdekében; hanem a bacteriumok tudományos kérdéseiben jártas szakbúvárnak kritikus összefoglalása, melylyel mindenki, a ki e tan terén mélyebb betekintést kíván nyerni, örömmel és haszonnal foglalkozhatik. " Az értékelés hibájául rója fel bizonyos szakkifejezések helyesírásbeli pontatlanságait, az idézetek forrásának elnagyolt megjelölését. Mindezeket a hiányosságokat és hibákat elsősorban az idő rövidségének tudja be a bizottság. „ ...tekintettel a munka irodalmi gazdagságára ...a szakértelemre, melylyel az irodalom felhasználtatik, tekintettel a bíráló szellemre ... arra, hogy a mű nemcsak felvilágosít a bacteriumok tanának tárgya felül, hanem ... nagy gonddal ... helyesen utal a hiányokra, melyek a tan mezején fennállónak ... egyszersmind újabb vizsgálódásokra serkent, tekintettel a munka nyelvezetére..., s ... nehézségeire, melyek ... egy ilyen tárgyú munkának teljesen kielégítő módon való megírásával szemközt állanak, alulírottak (Lumniczer Sándor és Réczey Imre) a fennidézett jeligéjű pályamunkát a jutalmazásra érdemesnek tartják... "

39 A mű szerzője Tóth Lajos volt. A bírálat a továbbiakban javasolja a munka megadott szempontok szerinti javítását, kiegészítését, majd a kinyomtatást is. A másik 1881-ben meghirdetett pályakérdésre — „Tanulmányoztassék a rokonszenvi szemlob ..." — egy 110 oldal terjedelmű kézirat érkezett be és bár a bírálat sok pozitívumot említ meg, a végeredmény mégis elutasító.

40 A téma fontosságára való tekintettel a követ36 U. o. 59—64. 37 U. o. 84—85. 38 A budapesti kir. Orvosegyesület 1883-diki évkönyve. Összeáll.: Réczey Imre. Bp., Khór és Wein, 1883. 28—29. 39 U. o. 33—34. 40 U. o. 34—36.