Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
kező ciklusra — 1885. május 31-i határidővel — ismételten kiírták a pályázati kérdést. 41 Az új, kidolgozásra javasolt téma — azonos beadási határidővel —: „A különböző fertőztelenítő szerek értéke a sebkezelésben önálló észleletek és betegeken tett tapasztalatok alapján ". 1885-ben csupán a Jutalomdíjat tudták kiadni, mindkét meghirdetett téma eredménytelen maradt, mivel a szemészeti tárgyúra egyetlen dolgozat sem érkezett be. „A fertőztelenítő szerek... " témában egy munka érkezett „Excelsior" jeligével, de a bírálat szerint nem felelt meg a kívánalmaknak, ezért ismételt meghirdetést javasolt a bizottság. 42 Hozzáfűzzük, hogy ezt a pályamunkát a Semmelweis On'ostörténeti Könyvtár gyűjteményében őrzi (jelzete: S.658), ide a Budapesti Királyi Orvosegyesület könyvanyagával került. A Jutalomdíjat Thanhoffer Lajos kapta, mint az előző két évben nyomtatásban megjelent írások legjobbikának szerzője. (Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai. Bp., 1883.) Ennek méltatásából: „ ... nemcsak kiváló gonddal és fáradhatlan szorgalommal van szerkesztve, hanem a ... szerzőnek nagyszámú önálló vizsgálatait tartalmazza ... Nem csupán a hazai irodalomban pótol eddig érzett hiányt, hanem egész összeállítása, tartalma... által méltán feltűnő helyet foglal el a szakirodalomban ... a tudományra nézve maradó becsű. " 43 Az újonnan kihirdetett témakör a következő ciklusra — a fertőztelenítő szerek megismétlése mellett —: „Tanulmányoztassék az anthrax vírus beoltása után fellépő láz keletkezésének körülményei és a nyert eredmények alapján, támaszkodva az eddigi vagy újonnan nyerendő kórélettani, kórboncztani és kórodai tapasztalatokra, fejtegessék azon kérdés, hogy mily körülmények közt lép fel a láz a többi fertőző betegségeknél. " A következő csaknem tíz éves időszak meglehetősen sikertelennek mondható az előre meghatározott témakörök megíratását illetően. Sorozatosan olyan kérdéskörök kerültek meghirdetésre amelyekre — még többszöri felhívás után sem — érkezett be egyetlen dolgozat sem, vagy a benyújtottak nem érték el a díjazhatóság színvonalát. Mindez a későbbiekben az alapszabály módosításához vezetett. Eredményesen zárult az „Anthrax" téma, amely a felhívás egyszeri ismétlése után, 1889-ben jutalmazással lett koronázva. A „Hol élő példából s tulajdon tapasztalásból tanulhatsz, ott tudományod legjobb alapon áll. Kölcsey" —jeligéjű tanulmány szerzője, Löte József készítette el a bírálók által kiválónak minősített munkát, amelynek „... szerzője a kísérletes kórtan szellemében gondolkodni, érvelni, a természethez kérdést helyesen intézni, s arra helyesen választott módszerrel jelelni is teljesen képes, azaz a szakmát tudományosan birtokolja ... Nem legutolsó érdeme a műnek az előadás és egész vázolás átlátszó volta, még inkább a tiszta magyarság s e tekintetben némely szerencsés új magyar teminussal (Bacterium ültetés, bacterium-szélesztés stb.) is találkozunk. " 44 Hasonlóképpen ismételt meghirdetés után készült el a jutalmazásra megfelelőnek minősített tanulmány a „ Vizsgáltassék meg a lázellenes gyógyszereknek hatása az ideg- és vérkeringési rendszerre különös tekintettel a salicyl-készítményekre, antipyrinre és antifebrinre és a nyert eredmények alapján fejtegettessenek ezen szerek gyakorlati alkalmazásánál felmerülő javallatok és ellenjavallatok" — témakörben. Első meghirdetése 1887-ben volt, 41 U. o. 37—38. 42 A budapesti kir. Orvosegyesület 1885-iki évkönyve. Összeáll.: Réczey Imre. Bp., ny. n. 1885. 114—120. 43 U. o. 112—113. 44 A budapesti kir. Orvosegyesüelt 1889-iki évkönyve. Összeáll.: Ángyán Béla. Bp., Pesti Lloyd, 1889. 183.
