Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Emed, Alexander: Az első pesti zsidó kórházak története
AZ ELSŐ PESTI ZSIDÓ KÓRHÁZAK TÖRTÉNETÉHEZ ALEXANDER EMED A Pesti Izraelita Hitközség első kórháza az úgynevezett Orczy-házban működött. Az épület a XVIII. század második felében, valamint a XIX. század elején a pesti zsidóság gazdasági, társadalmi és szellemi központjának tekinthető. Pesten a zsidók II. József türelmi rendelete alapján telepedhettek le és az 1800-as évek elején már több száz zsidó család élt a városban. A kórház kezdetben menedékhely gyanánt szolgált, amely egy szobából és benne négy ágyból állott. 1808-tól /. Ferenc király engedélyt adott egy teljes ház bérbevételére kórház számára. A hitközség 1809-ben ki is bérelt egy épületet. Dr. Jakubovics Fülöp lett az intézmény első igazgatója, Dr. Hoffmann Albert pedig a sebészetet irányította. A női betegek részére külön szobát nyitottak és megnőtt az ápolószemélyzet száma is. A költségek fedezése óriási gondot okozott, mivel a hitközség szegény volt. A kórház rövidesen szűknek bizonyult és ezért 1815-ben a terézvárosi Kereszt utcába költözött át. A folyamatos helyváltoztatás természetesen akadályozta a fejlődést, a kórház vezetői tehát mindent megkíséreltek, hogy saját telket szerezzenek kórházépítés céljára. Ez azonban eleinte akadályba ütközött, hiszen abban az időben zsidók a királyság területén nem vásárolhattak telket. A hitközség a királyhoz fordult tehát telekvásárlási engedélyért, amelyet 1826-ban meg is kapott, ám az engedély szövege azt a feltételt is tartalmazta, hogy az építkezések előtt letétbe kell helyezni a költségek teljes összegét. Ez a feltétel hosszú időre meghiúsította a telekvásárlást. A következő évben — 1827-ben — a Diófa utcában működött a zsidókórház. 1830-ban pedig immár ötödször változtattak telephelyet: végül a Dohány utca 307. számú bérházának emeletén rendeztek be két nagy kórtermet 15-20 beteg számára. Emellett még 1-2 ágyas különszobáról is gondoskodtak. 1837-ben végre sikerült összehozni a szükséges összeget, ám ekkor a Helytartótanács közölte: az 1826-os királyi engedély érvényét veszítette. Az 1838 évi nagy pesti árvíz idején a betegeket a Könyök utcai zsidó iskolába kellett áttelepíteni. Még ebben az évben azonban a hitközség a Városi Tanácstól végre megkapta a telekvásárlási jogot és a kórházépítési engedélyt. 1840. február 20-án megvásároltak egy telket a Gyár utca 19. szám alatt (a mai Jókai utca és Aradi utca sarkán). A szükséges összeg közadományozás útján gyűlt össze. A kórház építését a főrabbi, Schwab Löw is szorgalmazta. Az alapkőletételnél — 1841. szeptember 21-én —József nádor is megjelent. Az egyemeletes épület Hild József [erve szerint négy hónap alatt készült el. Jól felszerelt, tágas kórház volt ez: az emeleti részen négy kórterem létesült, bennük egy férfi, egy női részleg és egy külön részleg a bőrbajosok számára. A földszinten hat kisebb betegszoba állt rendelkezésre. A kórtermek mellett az orvosok és a személyzet számára épültek lakások. A
