Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
tok kórtana) sok dolgozata jelent meg akadémia kiadványban. 1884-től kezdve állandó szerzője volt a Mathematikai és Természettudományi Értesítőnek, az Értekezések a Természettudományok Köréből c. akadémiai sorozatnak. Adatok a gége beidegzésének boncztanához, élettanához és kórtanához c. kötete 1894-ben szintén az Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg. Hőgyes Endre a fertőző betegségek elméletét és mindenek előtt a veszettséggel kapcsolatos kísérleteinek eredményeit feltáró írásait rendszeresen a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben tette közzé. Fodor József nagydíjas közegészségügyi könyvéről már szóltunk, de ezen túlmenően is számos tanulmánya jelent meg az akadémiai kiadványokban. Kéry (Bittner) Imre átfogó közegészségügyi szabályozást összefoglaló tervezete hasonlóan akadémiai díjat nyert, bár a mi tárgyidőszakunk előtti időben, 1848-ban. {Eszmék a közorvostan szabályozására. Pest, MTA, 1848.) Halász Gejza is a közegészségügy, egészségügyi szervezés, biztosításügy vonatkozásában alapvető munkásságot fejtett ki a 19. században: ennek egy részét akadémiai kiadványokban tette publikussá (elsősorban a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben). Preisz Hugónak a fertőző és járványos betegségek kórtanával, az immunitástannal és a gümőkórral foglalkozó kutatásait támogatta az Akadémia, írásait az akadémiai lapok jelentették meg. Lengyel Béla, Balló Mátyás és Chyzer Kornél gyógy- és ásvány vízelemzései az Értekezések... sorozatban kerültek közlésre. Chyzer Kornél: A cigelkai Lajos forrás jódtartalmú sós-savanyúvíz ismertetése (Bp., Lampel, 1882.) c. műve szintén akadémia támogatással jelent meg. Hirschler Ignác, Schulek Vilmos szemészeti, Laufenauer Károly, Schaffer Károly ideg- és elmekórtani, Antal Géza urológiai, Lenhossék József, Jendrassik Jenő és Thanhoffer Lajos anatómiai témájú dolgozatai az Értekezések.. .-ben láttak napvilágot. Poór Imre egyik alapvető fontosságú munkája, amelyben a bőr- és belgyógyászati betegségek közötti kapcsolatot tárja fel, a Mathematikai és Természettudományi Értés /Vőben jelent meg 1866-ban. A 19. század egyik fontos orvosi műfaját, az ún. orvosi földrajzot is gazdagította evvel a tanulmányával, miután kimutatta, hogy minden vidéknek megvannak a területén előforduló jellegzetes betegségei, de ugyanezen régióban az ellenszerek is megteremnek. (Adatok a természet orvosi célszerűségéhez az írás címe.) Balogh Kálmán kórszövettani tanulmányaival — amelyek jelentós része az Értekezések.... -ben, illetve az Akadémiai Értesítőben jelent meg az 1870-es években, a hazai cellular-pathológia megalapozója lett. Az első magyar gyógyszerkönyvhöz írott kommentárját 1878-ban az Akadémia jutalomban részesítette. (A Magyar Gyógyszerkönyv kommentárja. Bp., MOKTÁR, 1879. MOKTÁR 34. köt.) Összegzésül tehát elmondhatjuk, hogy igaztalanok azok az egyoldalúan elmarasztaló bírálatok, amelyek időről időre érték az Akadémiát az orvostársadalom részéről, mondván, hogy nem kellően támogatja az orvostudományt és az orvosi szakirodalom ügyét. 31 A Budapesti Királyi Orvosegyesület pályatételei Az első magyarországi orvostudományi szakegyesület alapszabályai szerint „ az orvosi tudományoknak művelése " céljából jött létre. Ennek érdekében „ ...tudományos üléseket rendez... szakosztályokat létesít ... könyvtárat, olvasótermet tart fenn s alapítványai rendeltetése szerint pályadíjakat tűz ki. " — Olvassuk már az 1837-ben megfogalmazott alapszabályzatban is. 31 Marek József: A Magyar Tudományos Akadémia és az orvosi tudomány fejlődése az utolsó száz év alatt. In: A Magvar Tudományos Akadémia első százada. 1. köt. Bp., MTA., 1926. 161—201.
