Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 170-173. (Budapest, 2000)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay, Katalin: A cenzúra szerepe a magyarországi természet- és orvostudományi szakirodalom kiadástörténetében

Viharos ellenállást váltott ki az 1793-as, majd az 1795-ös rendelet. A magyar Kancellá­ria, a Helytartótanács és a megyék is több lépcsőben tiltakoztak bevezetése ellen. Eredmé­nyeképpen nálunk csak némileg módosított formában lépett életbe. A szigorítások valójá­ban csak az 1800-as évek elején éreztették hatásukat. 1801. szeptember 18-án a rendőrminisztérium felügyelete alá rendelték a bécsi cenzúrát, ezáltal a bécsi hivatal olyan támaszt kapott, amelynek az egész birodalomra kiterjedt a hatalma. Az így létrehozott Polizei Zensur Hofstelle irányításával a cenzúra egyértelműen rendőri üggyé vált. Az egymást követő rendőrminiszterek megpróbáltak közvetett módon beleszólni a magyar cenzúra ügyvitelébe. Közvetlen hatalmukat azonban nem sikerült ér­vényesíteni, mivel a közhangulat ellenállása miatt képtelenek voltak egy erre rendszeresített rendőrséget létrehozni. így — egyetlen lehetőségként — a beépített emberek titkos jelenté­seire kellett hagyatkozni. Mindenféle szigorítással sem sikerült azt a rendszert megvalósítani, amit Bécs szeretett volna. Általában lazább, könnyedebb formájában zajlottak a dolgok, de a rendeletek kusza­sága miatt előfordult az is, hogy egy-egy buzgóbb cenzor vagy revizor mégis az önkényes­kedésen alapuló, nagyon is szigorú eljárást foganatosította. A tudományos szakirodalom tekintetében fontos elveket fogalmazott meg az 1810-es rendelet (egyik részlete alapján a Kein Lichtstrahl-ként emlegetett utasítás). Az 1811—12. évi országgyűlés határozata szentesítette, hogy a könyvvizsgálat alapelveiben azonos Ausztriában és Magyarországon is. Szerencsére az akkori cenzor primarius, Madarassy Ferenc (1762—1838) lehetőségei szerint próbálta a rendelkezés ésszerűtlenségeit figyel­men kívül hagyni, de erre csak 1812-ig volt lehetősége. A rendelet legfontosabb — bennünket érdeklő — részletei: „Mivel O felsége szakadatlanul fáradozik az összesség és az egyesek jólétének ... elő­mozdításán, mivel meg van ... győződve, hogy a hasznos ismeretek terjesztése, a nézetek tisztítása ... a legkülönbözőbb eszközök közé tartoznak ... tudja jól, hogy a czélszerűen megállapított olvasási- és írásszabadság különösen alkalmas a jólét kifejlesztésére: de ... fölfogva a ... kötelességet, mely az értelmi és erkölcsi képzésben s a fizikai jólét feletti őr­ködésben áll ... nem engedhető meg, hogy az alattvalóknak akár leikök és szivök, akár tes tök megrontassék ..." Ezután következik a sokszor idézett mondat: „Egy világsugár se maradjon ezután, bárhonnan jön is az, figyelem és fölhasználás nél­kül a monarchiában: de gondos kézzel biztosítandó egyszersmind a gyámoltalanok szíve és feje a förtelmes fantázia romlott szülöttei, önző ámítók mérges lehellete s fonák elmék ve­szélyes agyrémei ellenében. L § A könyvek és kéziratok megítélésénél ... különbséget kell tenni ama munkák közt, melyek tartalmuknál és előadási módjuknál fogva csakis a művelt és tudománnyal foglalko­zó emberek számára készültek s a röpiratok, népies munkák, mulattató és humoros iratok közt. 2. § Valamely munka úgynevezett tudományos munkává nem terjedelme által lesz, ha­nem a felvett tárgy fontossága és természete s az előadás módja által. 3. § A tudományos munkák ismét két osztályba soroztainak Elsőbe tartoznak azok ... melyek új fölfedezések, tömött és világos előadás, új nézetek ... által tűnnek ki, a másodikba a velőtlen és tartalmatlan kompilácziók és százszor elmondottak ismétlései...

Next

/
Oldalképek
Tartalom